Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 100 a vallás ügyéről szól, Zichy Ferencz gróf ismételte, mit a dec. 2-ki országos vegyes ülésben előadott. A vegyes bizottmány tehát semmi szakasz-javaslatot sem készített ezen pont iránt a feliratba iktatandót Hollósy György esztergomi kanonok beadványa folytán, ehhez járulván, hogy a r. katholikusok nevében püspökökből és világiakból álló küldöttség folyamodván ez ügyben a királyhoz, az erre adandó feleletet kivánják bevárni, azt is ismételvén egyúttal szónok, hogy Vay József Borsod megye követe beadványa szerint az evangélikusok szilárdul ragaszkodnak a kir. válaszhoz, s annak, a mint van, beczikkelyezéschez, s ettől legkevésbbé sem fognak elállani. Ezután a bibornokherczeg-primás előadta, hogy nov. 30-án a kalocsai érseknél ez ügyben tanácskozmány volt, melyen a püspökökön és káptalani küldötteken kivül sok r. kath. világi is megjelent, s ezek a kir. válasz iránti észrevételeiket feliratba tevén, azt alá is irták, s a kebelökből megbízott küldöttség által a királynak előterjesztették. Következőleg ez ügyben a törvényczikk szerkesztését addig teljesítni nem lehet, míg a jobban értesült fejedelemtől válasz nem érkezik. Ha az evangélikusoknak tetszik észrevételeiket a király elé terjeszteni, az nekik is szabadságukban áll. Ezen nyilatkozatra Teleki József gróf, s Balogh Péter Nógrád, Domokos Lajos Bihar, Vay István Szabolcs és Máriássy István Gömör megyék követei, mindnyájan evangélikusok, mind megyéik, mind az evangélikusok nevében azt viszonozták , hogy ők megvigasztalva és köszönettel tisztelik a kir. választ, abban megnyugosznak, s következőleg attól sem el nem állanak, annál kevésbbé az ellen kifogást tenni nem akarnak, hanem annak beczikkelyezéséhez szilárdul ragaszkodnak. S mindenkit arra emlékeztettek, hogy midőn a folyó országgyűlés alatt még Budán sept. 5-én a király elé terjesztettek a koronázás előtti törvények javaslatai a koronázási hitlevéllel, mind a r. katholikus mind az evang. rendek egyhangúlag azt határozták, hogy miután a vallásügyi törvényjavaslat iránt a két fél meg nem egyezhetett, három törvényjavaslat terjesztessék fel, melyekre a király törvényczikkbe iktatandó választ méltóztassék kiadni ; s ez ekkép történvén, helytelenül cselekesznek a papság s néhány r. kath. világi, midőn most ellenkező uj zavarokat támasztanak, s a kedélyeket ujolag felakarják ingerelni. Erre abibornok p r i m á s azt felelte , hogy nemcsak a papságnak, hanem a r. katholikusok legnagyobb részének értelmében is történt az észrevételek fölterjesztése a királyhoz. Ez ellen néhány , nevezetesen Pest, Liptó, Árva, Arad, Nógrád és több tiszai megye r. kath. követei azt nyilatkoztatták, hogy ők ám-