Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

101 — bár megvoltak híva, az érintett tanácskozniányra nem mentek, sem azon feliratot alá nem irták, s küldőik nevében a kir. válasznak, a mint az van, beczikkelyezéséhez ragaszkodnak. A fórendüek közöl maga az országbirö, s GrassalkoviCS Antal herczeg. Zichy Ferencz. id Pálffy János országzászlósok. továbbá Batthyányi Alajos. Batthyányi Ferencz. Széchenyi Ferencz grófok. Ürményi József Rács megye főispánja és személyilök, Forgács Miklós. Haller Antal. Bmnszvik Antal grófok a több más főrendü a mellett küzdöttek, hogy a kir. válasz az országnak elvégre megállapítandó nyugalom végett, a mint kiadatott, beczikkelveztessék. Nevezett Pálffy János gróf az egész országra dísztelennek lenni mondta, ha azok. mik magán összejövetelekben történnek, országos tényül tekintetnek: s illetlen volna a királvtól azon válasz megváltoztatását kérni, mely az ország összes rendéi közmegegyezéssel előadott kivánságára adatott ki. Szónok igaz r. katholikus. s mint ilyen is fog meghalni, de azt ki kell mondania, miszerint az itt ülő kanonok , prépost és püspök urak emlékezzenek meg, hogy nem mint ilyenek, hanem mint polgárok ülnek e helyen. Három óránál tovább vitatkoztak ez ügyben magok a r. katholikusok a leghevesebben. Az evangélikusok a kir. válaszhoz kinyilatkoztatott ragaszkodásukon tul egyebet semmit sem mondtak. Némelyek azt kivánták , hogy miután a kalocsai érseknél tartott tanácskozmányból fölterjesztett felirat alá magokat többen aláirták, azon r. katholikusok nevei is jegyeztessenek és terjesztessenek fel a királynak . kik azon feliratba bele nem egyeztek: de ezen eszme keveseknél nyert tetszést, nehogy ebből a jövőben következés vonassék, ha a rendek valamiben meg nem egyezhetnek egymás között. A buzgóbb egyházi és világi r. katholikusok azt is kivánták, hogy ne végeldöntést kérjen az országgyűlés a királytól, hanem csupán uj választ, hogy az ujabb, lehetőleg nekiek ismét nem kedvező választ, tárgyalás alá vehessék; de a többség abban állapodott meg. hogy a történtek a végett terjesztessenek fel a királynak, hogy ezen ügvet végkép döntse el. így szól ezen ülésről Torkos naplója; lássuk most, mit mond az országos napló, mely nem ellentétes ugyan amazzal, de szintén említ oly részleteket, melyekre Torkos naplója nem terjedt ki, s a kettő kölcsönösen egésziti ki egymást. „Némelyeknek, igy szól az országos magyar napló, gondolatjok a római katholikusok részéről oda ezélozott, hogy mivel ő felsége a vallás dolgában meg nem bizattatott. hanem c-ak egyedül arra kérette-