Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)
Hetedik könyv: Az orosz interventio
Második fejezet. Az orosz iuterventió s az ourópai hatalmak. 59 Beküldte volna-e seregeit Oroszország a magyar fórra- w». Ü#M dalom elnyomására, ha látja, hogy Francziaország komolyan el van határozva, felvenni a keztyűt, melyet a demokratia és népszabadság elébe dobni akar ? Az orosz kabinet titkai közé tartozik. Annyit bizonyosnak tartunk, hogy, ha Francziaország fellép, a demokratia egész Európában megülendé diadalát, s Francziaország oly hatalomra jut a szárazföldön, minővel a nagy Napóleon fénykorában sem birt. Fel volt-e ezen pillanatban a háborúra készülve Francziaország, ha az orosz annak minden tilalmai ellenére megkezdi a háborút? Vizsgálni nem feladatunk. Annyit hiszünk, hogy Francziaország, a szabadságra törekvő népek segedelmével egy pillanatig sem kételkedhetett fényes győzedelméró'l. Bourgoing Pál, a franczia kormány egykori ügyvivője az orosz udvarnál, egy épen ez időben kiadott munkájában, bár a háborút nem pártolja, kénytelen mégis megvallani, hogy az orosz, birodalmának roppant terjedelme miatt, soha sem képes egy millióra menő hadseregéből annyi erőt összegyűjteni, hogy egyszerre két felé viselhessen háborút. „Ha — úgymond — egy közönséges háború támadván, az egyszersmind a lázadási elemeket is több ponton felszabadítja, szűnjünk meg hinni, hogy Oroszország képes volna azokat leigázni Ezekről én saját szemeimmel győződtem meg." Es a státusférfiú nézeteit Oroszország erejéről igazolta a krimi háború. Mind ezen eszmék és vélemények, körülmények és lehetőségek mérlegezése élénken foglalkodtatá ez időben a franczia közönséget. A lapok egy vagy más értelemben csaknem naponként hoztak czikkeket az orosz interventióról, s azok nagyobb része, a szabadelvűek pedig kivétel nélkül mind a magyar ügy pártolása mellett nyilatkoztak. Gróf Teleki László mindent megkísértett, hogy a franczia kormányt arra bírja, hogy miután a diplomatiai alkudozások czélra nem vezettek, a nemzeti gyűlés határzata értelmében „sükeres rendszabályokhoz" nyúljon. De hasztalan. Az alkotmányozó gyűlés, küldetése végén, nem akart többé avatkozni a kérdésbe.
