Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

376 Tizedik könyv. Szegeden. i849. Jui. mindinkább közeiedék Szeged felé, s az egység és összehangzás múlhatatlanná vált hadseregeink között, a fővezér kinevezését sem lehetett tovább halasztani. Kossuth, mióta székhelyét Szegedre tette át, a fó'vezérlet kérdésében több levelet váltott Bemmel, kinek kezébe legtöbb bizalommal tette volna le a fővezéri botot. De Bem, mint már tudjuk, feltételül azt kivánta, hogy két hónapra dictatori hatalommal ruháztassék fel, mire Kossuth, sem önmaga sem Görgey tekintetében nem volt hajlandó. Egyébiránt ő most, mint alább elbeszélendjük, Moldvába tett egy hadi kirándulást, s ha Erdély állapota különben engedte volna is, oly rögtön nem jelenhetett meg a Tiszánál, mint az itt égetőkké vált körülmények igényelték. Kossuth tehát nem vélt mást tehetni, mint Görgeyt, Perczeit és Vettert illető hadseregeik élén meghagyva, a köztök eszközlendő egyesség s öszhangzó munkálatok végett, saját kezébe venni a fővezérletet. Mindjárt visszatérte után tehát miniszteri tanácsot hivott egybe s azt kivánta tőle, hogy általa tábornoki ranggal ruháztassék fel, miszerint így, ha katonai képzettség hiányzott is, legalább katonai czímmel léphessen fel a hadseregek előtt. A minisztérium azonban nem remélt egyességet s nagyobb összehangzást, hanem, különösen Görgey részéről, újabb daczoskodástól és viszálytól félt, ha Kossuth kezd intézkedni fővezéri tekintélylyel. A miniszterek egy része tehát, mivel ilyféle intézkedésben bizodalma nem volt, más része, mivel a már különben is magába térni látszó Görgeyt, ha többi seregeinkkel még egyesülhetne, a fővezérletben újabb viszály nélkül mellőzhetni nem vélte; s egyébiránt is, a kétségbeejtő körülmények közt, ha még valakiben, csak ő benne, az ő szerencséjében s erélyében bízhatott: Kossuth indítványának ellene szavazott. Szemere Onhatalmilag, a minisztérium megegyezte nélkül Kosíemoiuiási suthnak, talán mivel a felelősséget maga sem merte ez iránt t-zándoka. elvállalni, nem volt kedve fölvenni a tábornoki s fővezéri czímet; e kivánatáról tehát, bár nem minden rejtett boszúság