Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

370 Tizedik könyv. Szegeden. 1849. jui. kat Kossuth és Görgey közt merő női befolyásnak tulaj doni ­ták; Kossuth körül nejéből és húgaiból, képzeletökben, kama­rillát alkottak s annak gyűlöletéből származtatták Kossuth idegenségét Görgeytől. Ezen balvéleményektől volt elfogulva egyebek közt a „Szegedi Hírlap" is, a Közlöny mellett egyetlen hírlap, a kor­mánynak Szegeden időzése alatt. E lap, egyik számában nyil­ván meg is rótta azon „veszélyes, udvarszerű környezetet", mely nőkből alakulva, a kormányzói teremekben állítólag nagy befolyást gyakorolna. E vélemény, ha nem szándékos rágalom, annál megbocsáthatlanabb tévedés, mivel könnyű volt volna a valót ez ügy körül megtudni s értesülni, hogy Kossuth rokonai egyátaljában semmi befolyást sem gyakorol­tak a közügyekre, s néhányan közölök, nejével meghason­lásban lévén, nem is jártak házához. Nejének kétségkívül volt ugyan reá egynémiben, különösen a Görgeyvel való vi­szonyaiban is, hatása; mert bizonyos, hogy ő ezt, mióta férjének megbuktatására törekedett, hevesen gyűlölé; de e hatás is csak magán körben maradt, a tanácskozásban s a határozatokra, valamint a kormány többi tagjaira, kik pedig, Görgey tekintetében, az egy Csányit kivéve, Kossuthtal egye­zőleg vélekedtek, annak legkisebb befolyása sem volt. Ugyanezen lap Görgey irányában következőleg mondta ki véleményét, mi azon időben körülbelül a közvélemény szava volt: „Vezesse Kossuth a politikai dolgokat felelősség mellett tőle s a többi táblabiróktól hadi tervet nem akart elfogadni." S aztán nagy tudatlansággal a kormánynak tulajdonítja június végén, a Klapka, mint helyettes hadügyér által május elején készített tervet. „A táblabí­rák, mondja megint, amaz elvettetvén, készítettek egy más operationalis tervet, mit Görgey . . . bár mindenkép nyakába akarták erőszakolni, nem fogadott el." Egyszer mindenkorra kijelentjük, hogy, ha beavatkozott is néha Kossuth a hadviselés irányának meghatározásába, hadi tervet a mi­nisztertanács soha sem készített, s azokat vagy magok a vezérek, vagy a kormány székhelyén lévő tábornokok, hadi tanácsba összegyűjtve, ké­szítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom