Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

Második fejezet. A kormány s országgyűlés működése Szegeden. 371 s tetteiért utólagos számadással . . . Vezesse Görgey a hadi 1849. Jni operatiokat. Vegye át az összes magyarhoni seregeket, s legyen itt ő az, mi Erdélyben Bem ... A haza színe előtt szólítom fel a kormányt, hogy initiálja, s a nemzeti gyűlést, hogy mondja ki: Magyarhon polgári kormányzatát Kossuth vezeti továbbra is oly hatalommal, mint eddig. A magyarhoni seregek vezényletében pedig egység van s a fővezér Görgey." A nagy közönséggel körülbelül egyező véleményben volt A jui. 25 kei a képviselők többsége is. S ők most, a haza egén napról "'^^b^1 napra mindinkább tornyosodó vészföllegek által felriasztva, nem is voltak többé hajlandók azon semleges szerepet folytatni, mely eljárásukat s határzataikat a debreczeni ülés alatt jellemzé. Híre szárnyalván, hogy Haynau hadserege már Kecskemét vidékén jár, korelnöküktől, Palóczy Lászlótól, zárt tanácskozmányt kívántak. A jelenlévő mintegy két száz képviselők többsége azon szándokkal lépett a gyűlésbe, hogy a kormányt nem csak kérdőre vonják, hanem kötelességévé is teszik, hogy Görgeyt fővezérré nevezze; többen e kinevezést önmagok akarták megtenni a gyűlésben. Az interpellatiókra, melyek által a közügyek állapotának előadása követeltetett, először is Szemere Bertalan válaszolt. Mivel azonban az ügyek állapotát tökéletesen fel nem fejthette a nélkül, hogy egyszersmind önmagát s kormány társait, kivált pedig Kossuthot, Görgey irányában erélytelenséggel ne vádolja: felvilágosításai nem voltak kielégítők; sőt beszéde által sokan megerősítve érzék magokat azon balvéleményben, hogy a kormány Görgeyt alapos ok nélkül, talán csak személyes gyűlöletből vagy hatalomféltésből mellőzte a fővezérlétben. Vádak emeltettek a kormány ellen, hogy ezen személyes versenygés miatt Görgeyvel a haza végveszedelmét sietteti. Irinyi képviselő, az indulat által annyira elragadtatni engedé magát elfogultságában, hogy e bajokat egyenesen a Kossuth környezetében alakult női kamarilla befolyásából származtatná. Kossuth nejét egy más magas delnőhöz hasonlítá hatásában, állítván, hogy valamint ez idézte fel hazánkra 24*