Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

336 Tizedik könyv. Szegeden. 1849. jui. egyéb cselnél; mivel azonban afelett mégsem kételkedett, hogy a küldöttség hozzá Paskevics meghagyásából intéztetett, a szónokokat következő válaszszal bocsátá el: „Fő hadi szállás Rimaszombat jul. 21-kén 1849-ben, két órakor reggel. „Azon ajánlatra, melyet nekem Kotlaroff kapitány, és Rüdiger hadnagy urak, Chruleff ezredes úr nevében, a császári orosz s az én parancsom alatt álló belföldi hadak közti békét illetőleg átnyújtottak, előleg a következőkben van szerencsém válaszolni. „1. Mielőtt határozott választ adhatnék, egy vagy két napra van szükségem, hogy az ajánlott béke-feltételek felett tábornokaimmal s hadparancsnokaimmal tanácskozhassam. „2. A mi az előleges fegyvei'-nyugvás megkötését illeti: miután az én hadaim az ilyféle katonai szerződésekkel ismeretlenek, s ennél fogva én az ellenségeskedés felfüggesztésének felelősségét hadvezéri becsületem koczkáztatása nélkül el nem vállalhatom: kénytelen vagyok a fegyvernyugvást, határozott válaszom megérkeztéig köszönettel mellőzni, s csak azt várom meg, hogy az én szónokaim is ép oly emberségesen s hadi szokás szerint fogadtassanak s eresztessenek vissza, a mint az orosz császári szónokokkal a mi részünkről történik. A két orosz szónok úr visszatérte után tehát az orosz táborba az ellenségeskedés a maga folyamában marad. „3. Határozott válaszomat a vett békeajánlatra, hacsak lehet 24, legkésőbb 48 óra alatt két tiszt által küldendem meg Chruleff ezredes urnák. „4. Nézeteimet egész Magyarország lehető megbékéltetésének módja iránt Kotlaroff kapitány úrral négy szem közt közöltem. Görgey Arthur, magyar tábornok." Ezen okmánynak a kormányhoz átküldött másolatán még a következő jegyzet vala olvasható, Görgey saját kezétől: „A kormánynak felvilágosító irányzóul szolgáljon, hogy a negyedik pontban említett közlés abból állott, hogy Magyarország a maga szorongatott helyzetében hajlandóbb lenne