Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

Első fejezet. Hadi munkálatok a Tisza jobb partján. 337 egy orosz, mint egy osztrák fejedelmet elfogadni, s hogy Pas- 1849- Jnlkevics ez iránt a magyar kormánynyal alkudozásba léphetne." Az orosz tisztek távozta után Görgey a következő körlevelet intézé a maga hadparancsnokaihoz : „A főparancsnokságtól Nagy-Sándor, gr. Leiningen és Pöltenberg tábornokokhoz. „Az ide mellékelt feltételek azon meghagyással adatnak tábornok úr tudtára, hogy azok iránt velem mind a saját mind tiszti kara véleményét hivatalosan közölje. r „En kényszerítve érzem magamat, hogy a Paskevics tábornagyhoz küldendő választ ne egyedül a saját magam véleménye, hanem a sereg többségének nyilatkozata szerint írjam meg; mert én azon napon, midőn a kormány által letétettem s a sereg tisztikara által önként fő parancsnokká választattam, politikai tekintetben is megszűntem lenni a sereg korlátlan parancsnoka, hanem csak a többség képviselője maradtam. „Rimaszombat, 1849.jul. 21-énreggeli3órakor. Görgey." A tisztikar válasza értelmében pedig aztán a következő levelet intézé Paskevicshez: „Főhadiszállás, Sajó-Sz.-Péter 1849-ki jul. 22. „Az általam vezérlett sereg tábornokainak, törzs- és főtisztjeinek válasza a bennünket Váczról követő előhad parancsnokának Chruleíf ezredesnek, KotlaroíF kapitány és Rüdiger hadnagy által tett ajánlatára a következő: „A hadsereg azon alkotmányra van megesketve, melyet V. Ferdinánd magyar király 1848 tavaszán szentesített; s a hadsereg, a maga esküje szerint, ezen alkotmány fentartásáért eddigelé híven harczolt. „A hadsereg a maga esküjéhez a jövőben is hű maradand s fegyvereit csak akkor teszi nyugalomba, ha amaz alkotmány újra biztosíttatik s minden ellenséges erő kiszorítva lesz Magyarország határaiból. „A tábornokok s tiszti kar nevében: Görgey Arthur, tábornok." Horváth M. A függetlenségi harcz tört. II. 22