Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizedik könyv: Szegeden

Első fejezet. Hadi munkálatok a Tisza jobb partján. 331 való, hogy e futár 10-kén, vagy 11-kén indíttatott meg Ko- i&t9. Jni. máromból, midőn hadaink ott azon reménynyel támadták meg az osztrák fő sereget, hogy azon áttörvén, Paks felé vonuljanak, ott kelendők át a Dunán. E kérdésből vezéreink azt gyanítván, hogy Görgey levonulását Vácz felé többé nem várhatják, nemcsak fölöslegesnek, de veszélyesnek is tárták félig kaszás seregökkel támadó mozdulataikat az orosz tábor felé, mely ekkor már, mint tudjuk, a Hatvan-Mezőkövesdi vonalon létezett: a sereget tehát 15-kénUj-Szászról Abonyba vezették vissza, indítva azon hírtől is, hogy az osztrák sereg már Pesten létezik. „Perczel — úgymond emlékiratában Mészáros — szeretett volna valamely csillogó hadi tettel fellépni, s bár seregének fele kaszás volt, mégis az oroszok háta mögött egy diversióval akart volna kedveskedni a nemzetnek... Mivel a hírek, bár nem hivatalosak, még mind arról beszéltek, hogy magyar seregek mozognak a Duna bal partján, s mivel a véletlen a magyar hadak mozdulataiban nagy szerepet játszott, 16-kán határozattá lőn, hogy a gyalogság fegyvertelenebb része Abonynál marad; Wysocki a maga hadtestével TápioSzeléig nyomul, ott várandó be a további parancsot; a lovasság pedig az oroszok munkálati vonala felé diversiót teend. A lovasság ennek következtében 17-kén Nagy-Kátáig haladt; 19-kén szemlét intézett, 20-kán pedig Fényszaru felé indult, tervben lévén, hogy onnan Jászberény felé a vasút vonalára térjen vissza." E lovasság 13 huszár-századból s a lengyel légiónak Thworznicki ezredes által vezényelt négy századából, összesen 17 századból s 12 lövegből álla. Fényszarut azonban nem érhette el lovassági dandárunk, mert már Zsámboknál ellenségre talált. De mielőtt az ütközet lefolyását elbeszélnők, hogy tudjuk, kikkel történt a csata, az oroszok mozgalmaira kell vetnünk egy pillanatot. Paskevics 17-kén jelentést vévén, hogy Perczel hada Szolnokról az orosz sereg oldalában kezd mozogni, mivel szekérfogatait e napon Pest felé indította volt, ennek fedezése