Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Hetedik könyv: Az orosz interventio

20 Hetedik könyv. Az orosz interventio. 1849. Aprii. hogy területének más, nem kevésbbé fontos részeit védetlenül hagyná, nem lévén képes a lázadók ellen indítani mindazon erőt, melyre szüksége volna, a császárhoz fordult, forma sze­rinti kérelmet intézvén hozzá: segítené őt, valamivel elébb elfojtani a felkelést, mely egyszerre mind a két birodalom nyugalmát függőben tartja. Ezen érdekben, mely mind a ket­tejüknek közös, a két kabinetnek önkényt találkoznia kellett egymással, és a köztök megállapított egyesség következtében, hadaink immár Galicziába mentek, hogy részükről is közre­munkáljanak a forradalmi tűzhely eloltásának gyorsítására. „A kormányok, melyeknek szintúgy, mint nekünk érde­kében fekszik a társaság nyugalma, mely Magyarországban felforgattatott, vagy szomszédságában a legféktelenebb dema­gógia által fenyégettetik, reméljük, nem fogják balra magya­rázni az indokokat, melyek bennünket cselekvésre indítanak. A császár, bár kilép is, élénk sajnálkozására, ama szenvedő­leges és váró magatartásából, melyet máiglan megőrzött, nem kevésbbé marad hű elébbi nyilatkozatainak szelleméhez. Es valóban, midőn kijelenté, hogy minden államnak elismeri a maga jogát, tetszése szerint határozni politikai alkotmánya felett, és midőn óvatosan tartózkodék beavatkozni azon átala­kításokba, melyeket kormányzatuk formájában és belső szer­vezkedéseikben végrehajtottak: ő felségének mindig volt arra gondja, hogy fenntartsa magának a cselekvés teljes sza­badságát azon esetre, ha a szomszédforradalmak visszahatása saját biztosságát veszélyeztetné, és a határainál berendezett egyensúly az ő kárára megzavartatnék. Már pedig hogy a mi belső biztosságunk fenyegetve létezik azáltal, mi Magyaror­szágban történik és készül, világosan kitűnik magoknak a fel­kelteknek bevallott terveik s törekvéseikből; és minden sére­lem, mely e részről az osztrák monarchia épsége és egysége ellen történik, sérelem egyszersmind atei'ületi birtok azon álla­potaellen is, melyet ő felsége a szerződések szelleme és betűje szerint szükségesnek hisz az európai egyensúlyranem kevésbbé mint saját státusaira nézve. Egy független Magyarországot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom