Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

312 Kilenczedik könyv. A liarcz július közepéig. 1849. Jui. vezetése alatt állítottak fel. A hónap végén, azt hivén, már nincs több ellenség a székely földön, visszatértek Brassóba. Lüders, ki idő közben kozákjaival Háromszék nyugoti részeit is egészen Szepsi-Sz.-Györgyig és Miklósvárig bekalandoztatá, mivel ellentállásra ezek sem találtak, a székely földet teljesen megbódoltnak tartván, hadait Szeben felé kezdte előretolni. Engelhardt, ki az előhadat képezé, Feketehalomról már Sárkányig haladt, hol azonban őt egy ujabb parancs megállitá. A háromszékiek most sem tagadták meg magokat. A kivonuló muszkák nyomában ismét fegyverben álltak; Gál Sándor is levonult Csik-Szeredáról, s midőn Lüders e mozgalmakról jul. l-jén ertesűle, ő már Kökösnél állt hadával az Olt hidjánál. Lüders látá ebből, hogy Brassót mind addig nem hagyhatja hátában, míg a székelyek megtörve nincsenek s egy erős had nem marad Brassóban. Terv szerint Clam-Gallas altábornagy osztrák seregének csak akkor kell vala benyomulni a vöröstoronyi szoroson, midőn a muszkák már Szebenben lesznek. Lüders most elállott e tervtől s Clam-Gallast Brassóhoz rendelé, s míg megjőne, újabb hadjáratot rendelt Háromszékbe. Azt hivén, hogy ott csak a felkelt nép mozog, jul. 2-kán Adlerberg tábornokot egy dandárral küldé ki az Olt folyamhoz. Adlerberg a Kökös hidjánál találkozott Gál Sándor előhadával, mely kevés csatározás után a sereg zöméhez Uzonra hátrált. Adlerberg ide is követé azt. Itt azonban Gál oly vitézül fogadta őt, hogy egy makacs csata után visszavonulni kényszerűit, s a még nagyobb veszedelmet csak az által kerülhette el, hogy a Sz.-Péternél tartalékban lévő másik dandárral egyesűit. Az orosz vezér, látván, hogy ilyféle apróbb hadjáratokkal nem érhet czélt, jul. 4-kén végre maga túlnyomó erővel indult meg Háromszékre. A középen 12 zászlóalj három üteggel nyomult Uzon felé, hol Gál Sándor táborozék; bal szárnya,