Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Öli)dik fejezet. Az erdélyi események július közepéig. 313 egy ezred lovasság, feladatul nyerte, az Olt bal partján a ma- 1849. M. gyarok hátába kerülni; míg a jobb szárnynak a Fekete-Ügy folyó bal partján bárom zászlóaljjal s némi lovassággal a mieinket oldalba kell vala fognia. Gál azonban értesítve volt az ellenség nagy erejéről, s annak közeledtére Szepsi-SzentGyörgyre vonult vissza, űzetve a muszkák bal szárnyát képező lovas ezredtől. Gál itt, hogy az üldözésnek véget vessen, az Olt balpartján harczrendbe kezdé állítani gyalogságát; huszárainak pedig a muszka lovasság ellen rohamot parancsolt. De a lehangolt seregbe már befészkelte magát a viszály szelleme. A lovasság és tüzérség parancsnokai a gyalogságot cserben hagyva, folytaták hátrálásukat; minek következtében a magára maradt gyalogság nagy veszteséget szenvedett a soraikba vágó muszka lovasságtól. Gál csak nagy bajjal lőn képes a folyamon átvezetni megkuszált hadait. A folyamon túl, melynek hidja lerontatott, nem űzetvén, Olt-Szeménél seregének rendezéséhez fogott, eltökélve, hogy ellentállás nélkül nem hagyja bejutni a szoros útba, mely onnan Csikszékbe vezet, a netalán ellene nyomuló ellenséget. De a seregből már elszállt a jó szellem. Szilágyi alezredes az engedetlenek élére állva, a nép nevében tiltakozik a megállás ellen; mások Szabó Nándort akarák vezérnek kikiáltani, s mindnyájan a hátrálást sürgetve, s nem hajtva többé Gál parancsaira, CsikSzeredára siettek. „De Gál Sándor, — mond Kőváry — a vele maradt 200 gyalog s 30 lovas tiszttel és közlegénynyel gyáva futás helyett a Mitács szorosán megállt; néhány ágyút a Nyerges szorosára küldött. Móricz Sándor derék utászkari százados közreműködése mellett elmondhatá, hogy e pár száz emberrel inkább utolsóig elvérzik, mintsem a Csikba vezető két szorost a muszkáknak feladja. Itt állt Gál Sándor, közlegénykép az előőrsön, míg pártos tisztjei, két alezredes, 14 őrnagy Csik-Szereda várába vonták magokat s táblabiráskodtak. E leverő helyzetben találta őket Bem, július 6-kán Szörnyű haragra gyúlt. Gál Sándort a vezér-