Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Harmadik fejezet. A Győr és Komárom körüli harczok. 213 s ennél fogva sem a harcztér viszonyait nem ismerő, sem a 1849. Jnn. rögtön fejlődő körülményeket, mig mégis gyakran elhatározók, nem tudható középponti hadmunkálati iroda fonák vagy hiányos rendelkezései veszélybe döntik az országot. 0 mindazáltal e tapasztalatokból nem tudott vagy nem akart bölcsebbé, óvatosabbá lenni. Mi különösen az első és második tanulságot illeti: nem tekintve is azt, hogy saját hazánkban folyván a harcz, bőséges tudósításokat kaphatott arról, hol s mennyi ellenséges erő létezik, egyedül a 21-kén lefolyt ütközetből világosan láthatá, hogy a Vágvonalon az ellenségnek nincs más ereje, mint a Wohlgemuth-féle 4-dik hadtest s Paniutin orosz hadosztálya; hogy, továbbá a Csalóközben a Csorics-féle2-dik hadtestből legfeljebb két dandár van még jelen; mert különben az ütközet második napján bizonyosan nem mulasztotta volna el nagyobb erővel megtámadni a mieinknek hátrálási vonalul szolgáló aszódi hidat, melynek megvétele által teljesen tönkre teheti az erre hátrált 2-dik hadtestünket. Ebből pedig önként folyt a következtetés, hogy az 1-ső és 3 dik osztrák hadtestnek egészen, s a 2-dik nagyobb részének is a Duna jobb partján kell már jelenleg állnia; minél fogva? rövid idő múlva, ott várható az osztrákok támadása, s ha ez békövetkezik mielőtt maga is ott öszpontosítaná hadainkat, a Győrnél lévő 7-dik hadtestünk s a Marczaltőnél táborozó Kmety hadosztálya nagy veszélynek van kitéve. Ezen, öntapasztalatából meríthetett tanulsághoz járultak a peredi ütközet után az ellenség mozdulatairól vett tudósítások is, melyek egyhangúlag bizonyíták, hogy a szövetséges osztrák-orosz hadak nemcsak hogy nem szándékoznak kierőszakolni az átkelést a Vágón; hanem mindjárt a peredi ütközetre következett napon a Vágtól Pozsony felé húzódnak vissza, csak egy pár dandárt hagyván a Vágnál s a Csalóközben, kétségkívül ezt sem más okból, mint hogy mozdulataikat előttünk palástolják. És valóban úgy is volt. Haynau, tudván, mily késleltetést és huzavonást tapasztalt előde, Welden, az oroszok részéről,