Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

204 Küenczedik könyv. A harcz július közepéig. 1849. jun. s kiáltványban hirdeté hogy ezúttal még megkegyelmez lakosainak ; de ha még egyszer felkelnének fejedelmök ellen, városuk földig rontatik, magok kard élére hányatnak. Cseodajeff a három napot, melyet a városban töltött, derekasan felhasználta requisitióra. Midőn július 6-kán a várost elhagyta, hogy ismét Tokajon keresztül a többi hadsereghez csatlakozzék, egy végetlen szekérsor követte seregét, mely 30,000 ember számára három héti élelmet szállított Tokajba. Mialatt Cseodajeff Debreczenben tette látogatását, Sass tábornok, ki miután június közepén Grabbe által Árvában felváltatott, még e hónap vége felé Kassa táján csatlakozott a fősereghez, — más felé tett kirándulást. Paskevics, értesülvén hogy az élelémgyűjtés Torna táján népfelkelés által gátoltatik, a szállítmányok lefoglaltatnak, Sasst egy ezred kaukazi muzulmán néppel tüldé azon vidékre a felkelők elrettentése s megfenyitése végett. Különféle hi- Az orosz hadak mintegy tíz napig veszteglének Miskolcz rek az oroszokról, vidékén. E megállapodásuk úgy a fővárosi, mint a vidéki közönségben oly féle gyanításoknak s kósza híreknek lőn forrásává, mintha az osztrák és orosz hadak vezérei közt meghasonlás támadt volna. Volt nem egy vérmes könnyenhivő, ki már arról is álmodozék, hogy e meghasonlás következtében az orosz nem is segítendi többé az osztrákot. Képzeletök sem lévén a muszka sereg élelmezésének nehézségeiről, meg nem foghatták miért nem vonul Paskevics a fővárosba, s nem tudtak e ténynek más magyarázatot adni mint a meghasonlást, vagy más rejtett czélokat. Mert mások meg olyféléket beszélének, mintha az orosz eddigelé csak színlelte volna a barátságot Ausztria iránt, hogy annak álczája alatt seregeit behozhassa; most pedig már czélját érvén, fegyverét az osztrák ellen fordítandja. A népet e véleményében megerősité az is, hogy az orosz és osztrák tisztek közt egyátaljában nem létezett barátságos viszony; sőt nem egyszer vala hallható a muszkák által megszállt vidékeken, hogy tisztjeik az osztrá-