Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Második fejezet. Az orosz hadak beWése Magyarországba. 203 vaké pedig végkép elfogyott. A cholera is mind rémségeseb- isi9. Jun. ben pusztít vala a legénységben. Paskevics ennél fogva arra határozta magát, hogy a requisitiók területének kiszélesítése végett is, a 2-dik és3-dik hadtesttel Miskolcz tájára nyomul, mind addig ott veszteglendó', míg legalább is három hétre való élelemkészlete nem lesz felhalmozva; a 4-dik hadtestet pedig Cseodajeff alatt Tokajon keresztül Debreczen felé küldje, különben is megfenyíteni vágyván a „rebellió ezen fészk'ét". Cseodajeff mindjárt 27-kén megindult Hidas-Németire; a másik két hadtest pedig a következő' napon tétetett mozgásba Miskolcz felé. Június utolsó napján a hadsereg nagyobb része Forró és Miskolcz közt volt elszállásolva; mert Paskevics itt nemcsak, mint mondók, élelmi szállítmányait, hanem Cseodajeff hadjáratának eredményeit is bevárni szándékozott. Cseodajeff eló'hada már 28-dikán elérte Tokajt. Köze- Cseodajeff hadjárata ledtére az ott lévő két honvédszázad, a hidat szétszedvén, Debreczenbe. két kis ágy ujával kezdett tüzelni a túlparti oroszokra, kiknek nagyszámú lövegei azonban tízszeresen válaszolának; hidászai pedig nyomban hozzá fogtak a hidveréshez. Hogy ez minden nyugtalanítás nélkül folyhasson, egy kozákezred úsztatva akart átvergődni a túlpartra s elűzni onnan a honvédeket; és mivel a partok meredeksége miatt lovaikkal a vízbe nem mehettek, ezek nélkül s pedig meztelen, úsztak át magok. A gyönge magyar őrség nem várta be őket, hanem Rakomazra hátrált, az oda vivő hosszú töltés számos hidját mind felégetvén maga után. Útközben négy újoncz, még sem be nem tanított, sem fel nem fegyverzett, kaszás és lándzsás honvédzászlóaljjal találkoztak, kik Debreczenből küldettek segélyökre, s most velők együtt Rakomazra, onnan utóbb Szolnokon át Czeglédre hátráltak. Mihelyt a hidak elkészültek, az orosz sereg mindjárt útra kelt Debreczenbe. Július 3-kán a város tanácsa, értesülvén közeledtökről, egy küldöttség által üzente meg vezéröknek hódolatát. Cseodajeff még az nap beült a városba,