Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

54 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1848 OH. mesterének ajkairól: „egyezkedjenek ki Ausztriával; Oroszország interventiója nekem napról napra valószínűbbnek látszik." Még evvel sem elégedvén meg Szalay, Londonban időzése alatt irt Frankfurtba Radovitz porosz tábornoknak ajánló levélért Bunsenhez, a londoni porosz követhez, ki Palmerstonnak nagy barátja, Ausztriának ellene volt, s mint ilyenről felteheté, hogy örömest teend olyast, mi Ausztria bajait neveli. Irt Leiningen herczeghez, a német középponti hatalom elnökminiszteréhez, kinek Frankfurtban jó indulatát tapasztalta vala, s kiről azt hitte, hogy mint Victoria királyné féltestvére, mondhatna mellette némi nyomatékos szót. Mind hasztalan. Az év végén sükeretlen hagyá el Londont. Meggyőződvén mindazáltal, hogy a magyar ügyet ott a közvéleményre, sajtóra való hatás által mégis szolgálhatja, egy emlékiratot készített. Báró spiényi Szerencsésebb volt Teleki László a piemonti kormányLaJ°Ln.ariD nál, melynek Párisban lévő követével, Ricci Alberttel, lépett összeköttetésbe. Megkeresvén ezt a végett, hogy eszközölné ki kormányánál, miszerint a lombard-velenczei tartományokból Piemontba átszökő magyar katonaság kedvezéssel fogadtassák : Riccitól már november 22-kén oly választ nyert, hogy a szárd kormány kész a magyar hadaknak Lombardiából hazamenetelét Piemonton keresztül elősegíteni, csak a módot tudja, miként lehetne ebben segedelmére a magyar kormánynak. Küldene tehát Teleki e végett egy ügynököt Turinba, ki kormányával a hadszállítás módjairól értekeznék. Teleki örömmel ragadá meg az alkalmat s báró Spiényi Lajos kapitányt utasítá Turinba. Splényit eleinte a legszebb remények kecsegtették nemcsak küldetésének kitűzött tárgya, hanem az általános viszony tekintetében is a magyar és piemonti kormány között. Deczember 10-kén vezette be őt La Marmora hadügyminiszter Perron elnökminiszternél, ki neki mindjárt ezen első látogatásakor kijelenté, hogy a szárd kormány örömmel lépend a leg-