Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Első fejezet. A közhangulat. Békelrisérlet. Hadi készületek. 55 szorosabb szövetségi viszonyba Magyarországgal. Felszólítá ms- 01{tőt, tudassa ezt azonnal kormányával, s tudassa egyszersmind azt is, hogy Piemont a jövő februárban kétség kivül megkezdendi a háborút Ausztriával; mihelyt 120 ezer fegyverese lesz talpon, az ágyúk azonnal újra meg fognak dördülni. Néhány nap múlva megváltozott ugyan a piemonti kormány személyzete, és Gioberti, a bölcsész-pap s az olasz egység egyik főapostola, lépett a minisztérium élére : de ő még tevékenyebb volt az olasz-magyar szövetség megkötésében mint előde. Splényi egy iratára már deczember 21-kén kijelenté, hogy az olasz kormány buzgón keresi e szövetséget; e végett Monti grófot követül küldé Pestre, s mihelyt a magyar kormány őt hivatalosan elfogadandja, a szárd kormány is elismerendi Magyarország függetlenségét; s nemcsak mindent kész megtenni a szövetség szilárdítására, hanem, ha majd Magyarország kormány formájáról leend szó, mindenben segélyére leend, hogy az a függetlenség alapján szerveztethessék. Kijelenté továbbá, hogy Monti, utasítása szerint, a Magyarországban létező olasz katonaságot felszólítandja, csatlakozzék szívvel lélekkel a magyar kormányhoz, eleve is biztosítván a tiszteket, hogy azon rangban, melyet a magyar kormánytól nyerendenek, az olasz királytól is meg fognak erősíttetni. Végűi Ígéretet tőn neki, hogy azon magyar katonák, kik az osztrák zászlókat odahagyva, Piemontba jőnek, mindenkép jó fogadtatásban fognak részesülni. E végső pont iránt két nap múlva tüzetesen is értekezett Splényi Grioberti elnökminiszterrel, Sonnaz tábornok s hadügyminiszterrel és Negri státustitkárral. Az értekezleteknek az lőn eredménye, hogy a turini kormány helyet tűzött ki, hol az átjövendő magyar katonák fogadtassanak, élelemmel s fegyverrel láttassanak el. Mivel az eddig átjöttek közt tiszt nem létezett, a Nostitz-íele osztrák ezredben szolgált s magyarul beszélő olasz tiszteket küldött vezényletökre. A hatóságokhoz pedig körlevelet intézett, meghagyván azoknak,