Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

564 Hatodik könyv. A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. 1849. Máj. nemzetgyűlést, — s nekem ez elég\u így ir vala Szemere e programmjáról, május 22-kén Perczelhez. A minisztériumnak a különben is meddő, s állapotainkat jobbra egy hajszálnyival sem fordítható szó bizonyára nem volt „elég", kivált miután, amitől akkoron tartott, valóban nemsokára beteljesedett. Ellenségeink nem késtek azt ellenünk azonnal felhasználni, s forradalmunk ellen e tekintetben ellenszenvet táplálni, az épen nem respublikái szellemű Európában. Francziaországban az új respublikái kormányforma útat tört a socialismus tanainak és törekvéseinek oly mértékben kifejtésére s kiterjesztésére, hogy az ország közügyei s a béke e miatt, még a respublika második évében is, folyton a legveszélyesebb ingadozásban léteztek. A hatalomviselők, a helyett, hogy mindenkép biztosítani igyekeztek volna a respublikái institutiókat, nem tudtak jobbat cselekedni, mint kisérleteket tenni a socialismus különféle rendszereivel. A socialisták külön töredékei, kiki a maga tanát tartván a megváltás evangéliumának, kormányt buktattak meg kormány után, mind újabb s újabb rendszerrel tévén kísérletet. Es bár e pártszinezetek legtöbbjei idegenek valának a communismus rettegett elveitől; az egymást követő forradalmak alatt ezek is mindinkább az előtérbe nyomúltak, szintúgy követelve a magok részére kisérletet, mint a három négy már megbuktatott rendszer. A communismus végre oly hatalommá lőn, hogy már-már élethalál harczot kezdett vívni az ország fennálló socialis viszonyaival, míg végre a kormányra emelt Cavaignac tábornok azt egy vérfürdőben el nem fojtotta. Es mivel e veszélyes zavargásokra a respublikái kormányforma nyújtott alkalmat, sokan, a nemzet egész józanabb, de kevésbbé gondolkodó része idegenkedni kezdett magától az októl is, a különben csak esetleges okozat veszélyei miatt. A respublikái kormányforma lassanként elveszte a középosztályoknak is előbb oly hangosan tanúsított előszeretetét; ellenségei pedig napról napra szaporodtak, hatalomra, befolyásra nézve növekedtek; míg végre Napóleon Lajos válasz-