Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

544 Hatodik könyv. A márcziusi alkotmáuyirat s a nemzet válasza. i849. Aprii. nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak, épsége sérthetetlennek kijelentetik. „2-szor. A Habsburg-Lothringeni ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nemkülönben azon merény által, miszerint az ország területi épségének feldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak, Szlavóniának, Fiumének s kerületének Magyarországtóli elszakítását, s az ország önálló státuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, e végett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott; saját kezeivel szakgatván szét úgy a pragmatica sanetiót, mint átalában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte és Magyarország között fennállott, — ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg-Lothringeni ház, Magyarország s a vele egyesűit Erdély és hozzátartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, a magyar koronához tartozó minden czímek használatától megfosztatik s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. „Aminthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttatik. „3-szor. Midőn a magyar nemzet elidegeníthetlen természeti jogainál fogva az európai státuscsaládba önálló és független szabad státusként belép, egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy azon népekkel, melyek vele ezelőtt egy fejedelem alatt állottak, békét s jó szomszédságot alapítani s folytatni, és minden más nemzetekkel barátságos kötések által szövetkezni elhatározott akarata. „4-szer. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani; addig pedig, míg ez a fennebbi elvek nyomán megállapíttatnék, az országot egész egyetemes kiterjedésében, a nemzeti gyűlés minden tagjainak egy ajkú felkiáltásával s megegyezésével kinevezett kormányzó elnök, Kossuth Lajos, fogja a maga mellé veendő miniszterekkel, úgy saját magának, mint az általa