Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

526 Hatodik könyv. A niárczinsi alkotraányirat s a nemzet válasza. 1849. Aprii. csolat nem létezik. A muszka interventio akkoron már véglegesen el volt határozva, midőn a függetlenségi nyilatkozat híre Olmützbe feljutott. A másik, mit itt megjegyezni akarunk, az, hogy ha Gödöllőn, april 7-kén, midőn Kossuth Görgeyvel a függetlenségi nyilatkozat felett értekezett, még kétséges volt, vájjon fogja-e ez, győzedelmei esetében, folytatni azon szerepet, melyet a január 4-kei váczi nyilatkozattal megkezdett: Kossuth őt az april 14-kei nyilatkozattal e szándékában megerősítette. Görgey ezóta engesztelődhetlen gyűlölettel viseltetett az új kormányzó iránt; ezóta csak egy czél állt előtte: Kossuthot a kormányzói méltóságból megbuktatni, hogy művét a függetlenségi nyilatkozatot megsemmisíthesse. Fájdalom, e műben magát a hazát buktatta meg! A függetlenségi nyilatkozat gyorsabb elkészíthetése s meghitelesíthetése végett a felsőház is, mely ez időben már elegendő tagjai lévén jelen, rendesen tartá üléseit, még azon nap délután összegyűlt s a képviselőház határozatai b. Perényi Zsigmond elnök által előadatván, minden ellenszólás nélkül egyhangúlag elfogadtattak, s Kossuth Lajos e ház részéről is kikiáltatott kormányzó elnökül. A függetlenségi nyilatkozat elkészítésére a képviselőház által kinevezett három tag mellé társul e ház részéről is két tag, Horváth Mihály csanádi püspök és Hunkár Antal főispán, neveztetett ki. Elkészülvén a nyilatkozat szerkezete, — mely iránt a választmány akként vélekedett, hogy mivel ügyeink, nemzeti jogaink s törvényes viszonyaink Ausztriával a nemzet alsóbb osztályai s még inkább a külföld előtt kevéssé ismeretesek: a nemzet e lépésének jogosságát az események s a dynasztia részéről elkövetett jogsértések és törvényszegések történelmi előadásával szükséges felvilágosítani, — miután az elébb a két ház zárt tanácskozmányában megállapíttatott, az april 19-kén tartott vegyes ülésben a nemzet képviselői s a felsőház tagjai által egyhangúlag helybenhagyatott s országszerte kihirdettetni határoztatott.