Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza
520 Hatodik könyv. A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. 1849. Aprii. Azonban ennek elmulasztása mellett is, jól tudta azt Kossuth, hogy a békepárt az indítványban nem egyedül az időszerűséget, hanem a lényeget magát ellenzi; de őt ily „törpe kisebbség" ellenzése, mint aminő volt a 35—40 tagból álló békepárt, nem gátolá szándéka végrehajtásában; sőt miként Görgeynek Gödöllőn s másoknak is pártfelei közöl nyíltan megvallá, azon indokok egyike, melyek őt e lépésre határozták, épen az volt, hogy a hidat, melyet a békepárt a dynasztiával való kibékülésre fenntartani óhajtott, lerontsa. A békepárténál sokkal fontosabb lehetett előtte Görgey ellenzése. E ravasz, kétszínű ember a tiszafüredi kiindulás óta oly megelőzőnek, simulékonynak, sőt hízelgőnek is mutatta magát irányában, hogy vele Kossuth most teljesen meg lehetett s meg is volt elégedve. Az eddigi tapasztalatok után azonban már oly egyéniségnek ismerhette őt, ki, ha vele fontos kérdésben, vagy személyes ügyben összetűz, mindenre képes lehet és semmitől sem retten vissza. Felette fontosak lehettek tehát az okok, melyek őt arra bírták, hogy Görgey ellenzését sem véve figyelembe, s koczkáztatva azt is, hogy ezt viszályra ingerli, a függetlenségi nyilatkozatot a képviselőház többsége által kimondassa. Mik s melyek voltak tehát ezen oly igen fontos okok ? Meg kell vallanunk, hogy azon érvek közt, melyekkel indítványát a képviselőház előtt indokolá, ilyenekre alig találunk. Miket a nemzeti jogok oly igen súlyos sérelmeiről s a nemzeti becsület igényeiről, melyeknél fogva a nemzet ama sérelmeket visszatorlás nélkül nem tűrheti, — oly hazafias lelkesedéssel előadott, bízvást legerősebb érveinek mondhatók, s az mind való, mind kétségbevonhatlanúl igaz ugyan; de bizonyos az is, hogy egyelőre, míg a nemzet függetlensége a harczok mezején tényleg is biztosan kivíva nem volt, a nemzet fegyverben léte s egy-egy győzedelme ama sérelmeknek csatányosabb visszatorlása, a nemzeti becsületre nézve pedig fényesebb elégtétel volt, mint a semmi áldozatba nem kerülő, szóbeli nyilatkozat. A nemzeti sérelmekből és becsület igényeiből