Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

Harmadik fejezet. A függetlenségi nyilatkozat. 521 merített indokok tehát, magokban véve bár mily fontosak, 1849. Aprii. korántsem voltak oly égetők, hogy azok miatt akkorra halasz­tani nem lehetett —, sőt mivel a fegyverszerencse változékony, tanácsosabb nem volt volna a függetlenség törvényes kijelen­tését, midőn az a harczmezőn már tényleg ki leend vala víva. Sokkal gyöngébb azon érv, hogy a törvényhozásnak meg kell tenni azon lépéseket, melyek magokban foglalják a biztosítást, hogy valamint a harczmezőn vérző hadsereg, úgy az annyi áldozatokat hozott nép el fogja venni méltó gyümöl­csét áldozatainak, s hogy a harcz vége nem alku leszen egye­sek javának vagy dicsvágyának száraára, hanem győzedelem, a szabadság győzedelme a nép és nemzet számára. Erről an­nak idején gondoskodni, kétségkívül szoros kötelessége leend vala a törvényhozásnak; de a javában még csak most kez­dődő harcznak oly elláthatatlanúl messze jövőben volt még a vége, oly bizonytalan a szabadság véggyőzedelme, hogy e miatt valóban nem kellett oly igen sietni a függetlenség kije­lentésével; sőt, azon tekintetből, nehogy ha mi már harczunk elején kimondjuk, miképen Ausztria nagy hatalmi állásának megrontásával az európai egyensúlyt szándékozunk felfor­gatni, ellenségünknek újabb szövetségeseket szerezzünk, s magunknak a véggyőzedelmet megnehezítsük, — az állam­férfiúi eszély még takargatni is javasolhatta volna az ilyféle, különben teljesen jogosúlt szándékot. Leggyengébb azon érv, melyet egy netalán összeülendő európai congressusból merít, hogy ez, ha létesül, Magyarország független állami létét befejezett ténynek találja, s ne rendel­kezhessék rólunk nélkülünk, mint rendelkezett az 1815-ki congressus a népek fölött. Mert nem tekintve, hogy ekkor, midőn egész Európa forrásban vala, egészen más idők, más viszonyok léteztek, mint 1815 ben, egy huszonöt éves világ­háború végén: maga e congressus összejövetele is, bár azt néhány hírlap pengette, oly kevés valószínűséggel birt, hogy azt ily komoly lépésnél tekintetbe venni egyátalában nem lehetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom