Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Első fejezet. A közhangulat. Békekisérlet. Hadi készületek. 33 pusztíttatott el és több ezernyi ártatlan magyar és német pol- 1848- 01ctgár esett a csaknem vadállati bőszültségig felizgatottak dühének áldozatává, részint földönfutókká tétetvén, részint borzasztó kegyetlenséggel meggyilkoltatván. Azonban mind ez, bár iszonyú jelenetekben mutatkozik, csak kezdete volt a csapásoknak, melyek szegény hazánkra mérettek. Nem akarjuk ezeknek hosszú, részletes elsorolásával terhelni Fölségedet. Csak röviden érintjük meg, hogy a különböző' népfajok, melyek hazánkban laknak, a legaljasabb ármánynyal bujtogattattak fel a magyarok ellen, és számos ezernyi fegyveres nép ellenségesen barangolta be hazánk több vidékeit, ölve, pusztítva, rabolva mindenütt a békés polgárokat. „Fölséges úr, a magyar nemzet, mint egykor védfala a kereszténységnek s európai civilisatiónak a pogány vadság romboló árja ellen, már számtalan viharoktól hányatott ezred éves európai életében. De egyszerre annyi veszély még nem gyűlt össze feje fölött; annyi cselszövény még nem hálózta körül, s nem pusztíttatott oly iszonyú kegyetlenséggel mint most. Es lelkünk mély fájdalmában tapasztaljuk, hogy mind ez Fölséged uralkodása alatt, FÖlségednek, bár tudtán kivül, de mégis legmagasabb nevében történik. Fölséged kir. nevében ágyúzzák s borítják lángba virágzó városainkat; Fölséged nevében üldözik népünket, irtják a magyar és német fajt; Fölséged nevében, kinek atyai jó szivét s népei iránti szeretetét világosan bizonyítja az, hogy Magyarország, mióta Fölséged magas kir. háza ül a magyar trónon, nemzetisége tekintetében egy királyának sem köszönhetett annyit, mint Fölségednek; jóllétében, szabadságában, boldogságában pedig szemlátomást gyarapodott, kivált mióta Fölséged, az utolsó pozsonyi országgyűlésen meghallgatván hű magyar nemzetének kérelmeit s engedvén a kor kivánatainak, egy új, tágasabb alapú alkotmány s tökéletesebb modorú, független kormányzat megalapításához kir. jóváhagyásával s megerősítésével hozzájárulni méltóztatott. Horváth M. A függetlenségi harcz tűrt. II. 3