Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza

440 Hatodik könyv. A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. 1849. Aprii. Míg e szerint a bécsi nép „jó érzelmű" része remegve várta a jövendőt, más része, mely az octroyált alkotmányban szint oly kevéssé látott üdvét, mint a közigazgatás nagy részét katonák kezébe juttatott ostromállapotban, alig titkolhatta örömét a magyar seregek győzedelme fölött, ettől várván Ausztria részére is szabadulást az alkotmány álczája alá rejtett absolutismustól. De sehol sem volt az aggodalom nagyobb, mint az olmützi udvarban s kormányban. A bécsi nép hangulata, a magyarok győzedelmeinek hírére, nem csak a népi életben, de, daczára az ostromállapotnak, még néhány hírlapban is oly élénkké kezdett lenni, mintha a mult évi márcziusi napok ismétlése állna a küszöbön. A kormány nagy gonddal is óvakodott kihívó rendszabályokat alkalmazni a különféle apró tüntetések ellen. Az 1848 előtti kormánynak legkitűnőbb jellemvonásai közé tartozott azon souverain megvetés, melylyel mind azt lenézni szokta volt, mi a közvélemény neve alatt foglaltatik; most, a magyarországi hírek vétele után a bécsi népnek nem volt oka félni ama régi szellem visszatérésétől: a kormány szokatlanul nagy figyelemmel kezd vala viseltetni a bécsi közvélemény iránt. A kabinetben, magának a császárnak elnöklete alatt hosszú tanácskozások folytak, melyeknek az orosz interventio elhatározásán kivül végre az lőn eredménye, hogy Windischgratz a fővezérségtől elmozdíttatott s parancsot vőn azonnal megjelenni az udvarnál. Helyébe Bécs eddigi hadi kormányzója, b. Welden táborszernagy neveztetett ki a Magyarországban működő összes császári hadak fővezérévé s teljes hatalmú császári biztossá. Gróf Nobili tábornok, Windischgratz táborkari főnöke és Rousseau tábornok, Buda parancsnoka, szinte visszahivattak; gr. Wrbna altábornagy s a budai kerület fő hadi kormányzója nyugalomba tétetett. Helyökbe más tábornokok küldettek, kik magokat az olaszországi hadjárat alatt kitűntették; Buda parancsnokává Henczy tábornok, Péterváradnak volt parancsnoka neveztetett, ki árulási szándok miatt