Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

26 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. leg boszúra, ellentállásra tüzelte az udvar ellen. A büszkeség, melyet méltán érezhetett a felett, hogy a mire a nemzet oly rég törekedett, a nemzeti jogokat biztosító törvények és kötmények leginkább az ő törekvései által nyertek valahára érvényt, ő vívta ki első sorban a független, alkotmányos kormányzatot, melyet most eltörülni szándékoznak, — kétségen túl daczra, ellentállásra tüzelé különben is becsvágyó, a dicsőség és nagyra vágy ás ingereinek nyilt kebelét. A hatalomvágy, mely, daczára minden contestatioinak, minden afféle nyilatkozatainak, hogy ő semmire sem vágyódik inkább, mint a magán élet és visszavonúltság nyugalmára, oly nagy mértékben dagasztá kebelét, hogy arra törekvésében korlátot nem ismert, sőt vetélytársat sem tűrt, — bizonyosan hatalmasan izgatá most lelkét, hogy a dynasztiával nyilt háborút kezdjen, mely alatt kétségtelenül ő leend a nemzet vezetője, ő kezelendi annak egész hatalmát; és ha a nemzet győzne, ő tartaná holtáiglan annak első kormányhivatalát; míg ellenben végbukás esetében sem várhat magára roszabb sorsot, mint a minőt a reactio már eleve kitűzött számára, midőn őt lázadónak kiáltotta ki. Mind ez nem maradhatott hatástalan az ő kedélyére; s kétségkívül az emiitett indokok mindegyikének meg volt a maga része elhatározásaiban. De tagadni nem lehet, hogy nemesebb indok is elég volt, mely őt ellentállásra lelkesítheté. A márcziusi napokban ő volt a békés átalakulás főindítója; ő eszközlé ki leginkább az aprili törvényeket. Meggyőződése rendíthetetlen volt, hogy ezen átalakulás nem csak szükséges, de teljesen jogos is vala; hogy a független kormányzat, mely az aprili törvények által létrehozatott, nem valamely új s a dynasztiától nehéz körülményei közt kicsikart nyeremény, mint például a bécsi alkotmány; hanem a dynasztiával kötött több rendű szerződéseken s jelesen a pragmatica sanction is, valamint számos régibb s újabb, nevezetesen az 1790-ki törvényeken alapuló kétségbehozhatlan joga s igaza a nemzetnek; hogy ennél fogva az aprili törvények nem egyebet esz-