Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

376 Ötödik könyv. Az ország vtídelnie Dcbreczenből. 1849. Márcz dikíllok lévén, Debreczenben kivétel nélkül a kormány párt­iához, a nagy többséghez tartoztak. Az ellenzék Debreczen­ben a Batthyáni Lajos-féle pártnak maradványaiból állott, mely szorosan ragaszkodott a törvényességhez, a végszakadást a nemzet és a dynasztia között elébb minden módon ellenzé, s utóbb, midőn az megtörtént, bár áldozatokkal járna is, ki­egyenlítést óhajtott s azért békepártnak is neveztetett. E párt­nak számos tagja nem jelent meg Debreczenben, miért is az jelenleg csak mintegy 40—50 egyénre olvadt. Az erdélyi kép­viselőkjobbára e párt tagjai voltak. A pesti ellenzéki kisebb­ségből tán csak az egyetlen Nyáry Pál csatlakozott, de ő is csak egynémely kérdésben, s daczára annak, hogy a honvé­delmi bizottmány tagja volt, a debreczeni ellenzékhez. Fő iránya és czélja e pártnak Debreczenben is ugyanaz maradt, melyet Pesten vallott, midőn még Batthyáni Lajos veze­tése alatt álla: a béke helyreállítása a dynasztiával. Ezen irányánál fogva e párt egyenesen Kossuthtal állott szemben, nemcsak mivel ő a számos kisérletek után, melyekben Bat­thyáni sikeretlenül merítette ki nemes erejét, alkudozásról többé hallani sem akart, hanem azért is, mivel hihetetlennek látszók, hogy a dynasztia Kossuthtal, kit nyilván lázadónak bélyegzett, valaha alkudozásba ereszkedjék. E párt törekvései, miután nemcsak számára nézve igen leolvadt, hanem Batthyániban vezérét is elvesztette, a debre­czeni időzés első korszakában igen határozatlanok voltak s inkább óhajtásokból mint cselekvésből, inkább titkos tervez­getésből, mint nyilvános fellépésből álltak. Életjelet mindaz­által mindjárt az első ülések alkalmával adott magáról. Midőn t. i. a Windiscbgratzhez intézett békekövetség tudósitása tár­gyaltatott, Kossuth azon indítványához, mely szerint kívánta, mondaná ki a ház határozatában, hogy miután a dynasztia egyezkedni nem akar, a nemzet a maga állami létét, függet­lenségét s alkotmányát fegyverrel védelmezendi, — a béke­párt oly záradékot kívánt kapcsoltatni, hogy a nemzet a békét

Next

/
Oldalképek
Tartalom