Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Harmadik fejezet. A bács-bánsági s erdélyi háború. 357 hogy a kormány az épen akkor felvonuló bács-bánsági sere- 1849. Febr. gekbó'l a Maros-völgyön indította meg a kivánt segélyhadat. E fontos és kellemes hír arra birta Bemet, hogy munkálatainak pillanatnyilag, míg a székelyek fel nem készülnek, meddő alapját, Maros-Vásárhelyt és Kolozsvárt feladván, seregét a nélkül, hogy Szebentó'l messze távoznék, a Marosvölgy felé, a várt segélyhad elejébe, a szeben-dévai vonalra helyezze át. Jól tudta ugyan, hogy e vonalon az eddiginél még számosabb ellenséggel leend dolga, mert Puchneren kivűl, még az e vidéken kalandozó felkelt oláh csoportok —, és a gyula-fehérvári őrség hátulról várható támadásainak is ki lesz téve. Hogy mindazáltal a várt segélyhaddal egyesülhessen, s avval együtt mennél elébb megkezdhesse ismét támadó munkálatait Szeben ellen, e mozdulatot múlhatatlanul meg kellett tennie. Seregének e fordulata végett mindenekelőtt szükséges volt, hogy a Viz-Akna táján létező császári hadakat^Szebenbe visszaűzze, s magának Szerdahely felé nyilt utat készítsen. Ez volt tehát czélja a január 31-kei támadó munkálatnak. E czél teljesen eléretvén, seregének egy részét Kemény Farkas alezredes alatt február l-jén Viz-Aknán, Szerdahelyen, Szász-Sebesen és Szászvároson keresztül Déva felé indította, remélvén, hogy mire Kemény Dévára jutand, már a segédhadakat is ott találandja. 0 maga, seregének maradványaival Viz-Aknán foglalt állomást oly szándékkal, hogy míg Kemény a segédhaddal megérkezik, azt a szebeniek támadásai ellen megvédendi. A viz-aknai helyzet igen alkalmas volt a védelemre, s miután ott ágyúit és seregeit elhelyezte, február 3-kán egy erőszakolt szemlét intézett Szeben ellen. A sereg száma, mely Bemnek itt Kemény elindulta után, rendelkezése alatt maradt, összesen csak 1730 gyalogból s 325 lovasból és 24 ágyúból állott. O azonban erejének e csekélységét elfedni s azt igyekezett mozdulatai által elhitetni a vakmerősége által megfélénkített császáriakkal, mintha még egész serege együtt volna s folyton támadólag szándékoznék működni Szeben ellen. Azt ő még nem is gyanította, mily jelentékeny segedelmet kaptak