Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

20 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig-. 1848- 0kt- ban alig 20 ezer, az is rosz, s a felett még ellenséges szellemíí tisztek kezében. Szövetségese egy sem volt széles e világon. Azonban e minden oldalú gyöngeség s készületlenség daczára márcziusban s a következő két három hónapban egy nagy előnye volt a nemzetnek s új kormányának á dynasztia felett. Ezen előny amaz átalános európai mozgalomban állott, mely FrancziaországbóJ kiindulva, a trónokat sorra megingatá, a népek szabadságát pedig állandólag biztositani látszott. A pozsonyi országgyűlésnek s az új független kormánynak tehát ezen időt kellett volna megragadnia, hogy bár mi áron elintézze a régi viszonyok megszakadtából eredt ama lényeges kérdéseket; vagy, ha a kiegyenlítést a dynasztia s a bécsi kormány lehetetlenné teszi, magát idején kellőleg megerősítse a kiegyenlítés későbbi sükeritésére. A Habsburg dynasztia, melynek trónja talán leginkább csak azért nem forgattatott fel márcziusban, mivel a magyar nemzet a maga kivánataival méltányos maradt s egyátaljában nem ment túl azon határokon, melyek már több régi törvények s kötményekben is világosan ki voltak tűzve, a forradalomtól pedig szinte aggodalmasan óvakodott, — a Habsburg dynasztia, e mozgalmak s a szabadság ezen általános diadala által, múltjának minden hagyományos elveiből kiforgatva s fejét vesztve, annyira megfélemlett, hogy székvárosát is elhagyni s a határszéli Innsbruckba kényteleníttetett megvonúlni. Ez időben a pozsonyi országgyűlés és az új kormány, egyedül az európai diadalmas forradalmak erkölcsi ereje által, oly nyomást gyakorolhat vala a dynasztiára, hogy ez kénytelen lett volna elfogadni ama kérdések méltányos kiegyenlítését; más részről pedig elegendő erőt gyűjthet vala a maga s a nemzet függetlenségének biztosítására, Künn levő ezredeinket, ha tán Olaszországból nem is, de a többi örökös tartományokból visszahívhatja, új ezredeket állíthat, a katonaságot nemzeti lábra állíthatja s annak kormányát és vezérletét az idegen, ellenséges szellemű főtisztek kezéből kivéve, hazafiakra bízhatja, s a nemzet és