Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Második fejezet. Hadi működések a főváros elveszte után. 313 zedelem egyéb eredményeiről így ír maga Damjanics márczius i84o. Márcz. 6-kán kelt hivatalos tudósításában: „Hazafias tisztelettel van szerencsém a honvédelmi bizottmánynak jelenteni, hogy Szolnokot tegnap elfoglaltam s az ellenséget íutamlásra kényszerítettem. A megrémült ellenség szaladásában sok hadi szerelvényeket, sőt a 2-dik vasas ezred pénztárát is hátra hagyta. Négyszáznál több fogoly, ezek közt törzs- és főtisztek, tizenegy darab hat- és tizenkétfontos ágyú, 20 lőszer- és társzekér, jelentékeny mennyiségű lőszer, fegyver s a fentemlített pénztárban 7000 ezüstforint jutottak birtokunkba. Az ágyuk és társzekerek lovastól foglaltattak el, melyeknek száma száz darabra megyén." Részünkről mintegy 200 főre ment a veszteség holtakés sebesekben. Legtöbbet, aránylag, a könnyű fövegű lengyel dzsidások szenvedtek. Damjanics az elfoglalt pénztárt bizottmányilag felnyittatván, az abban talált minden magán- és letéteményi pénzeket más nap az ellenségnek Abonyba visszaküldötte. Az elesetteket a mieinkkel egyetemben, de külön sírban, teljes katonai tisztelgéssel temettette el. A sebesült foglyoknak a mieinkkel egyenlőn gondos orvosi ápolást rendelt. A hibát azonban, melyet Vécsey a kellő időben való közremunkálásnak elmulasztása által elkövetett, neki elengedni nem volt hajlandó Damjanics. A kivívott győzedelem által még inkább nagyobbodván a seregben különben is nagy népszerűsége, a hadtest-parancsnokságot a kormány további rendeletéig, ifjabb tábornok létére is önhatalmilag s tényleg elfoglalta. Vécsey ennek következtében a seregből azonnal Debreczenbe távozott. Csaknem egyidőben érkezett meg ott vele Damjanics jelentése a viszály okairól s tett intézkedéseiről, melyekből a kormány Vécsey hibájáról meggyőződvén, őt a hadosztály vezérletétől elmozdítá. Mivel azonban őt, részint tapasztaltabb vezérek hiánya, részint a hadosztálynak Eszterházy Sándor árulása elleni megmentésében szerzett érdemei miatt, egészen mellőzni még sem lehetett, az ügyet-