Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

314 Ötödik könyv. Az ország védelme Debreczenből. 1840. Márcz. len Gál tábornok helyébe, Arad ostromának vezérletére küldötte. A szolnoki győzedelem után, a fentebb közlött terv gyors végrehajtása fényes eredményre vezethetett volna. Jel­lasics hadtestében, mely a pest-abonyi vonalon állott, a szol­noki megverettetés nagy zavart és levertséget okozott. Az utak az engedő fagy és esőzések miatt meglágyulván, oly rosszak lőnek, hogy az ellenség főtáborából, mely még egyre az eger-poroszlói vonalon állott, Jellasics erősítésére segedelem rögtön nem érkezhetett. Részünkről ellenben minden készen állott a tervnek fo­ganatba vételére. Aulich és Klapka tábornokok hadtestei, már a szolnoki ütközet napján megérkeztek Török-Sz.-Miklósra, minek következtében az itt öszpontosított haderő mintegy 35,000 emberre és 108 ágyura ment. De részint a fővezérlet miatt Tisza-Füreden kitört viszályok s ezek folytán a fővezérlet kényes kérdésének eligazítása, részint azon körülmény, hogy az ellenség a hidat Poroszlónál elrontotta, s e szerint Görgey, hogy a Tiszán átkelhessen, Tokajhoz kényteleníttetett ke­rülni, — annyi időt rablott el, hogy a jó alkalom, az ellenségen még érzékenyebb csapást ejteni, használatlanul osont el. A tábornokok több nap múltával végre látván, hogy a fővezérlet kérdésének elintézése még több ideig késhetik, ké­meik által pedig tudósítást vévén, hogy az ellenség Czegléd táján nagy erőt von össze, nem tartották tanácsosnak bevárni annak történhető támadását oly helyzetben, melyről, ha az ütközet szerencsétlenül végződnék, a visszavonulás csak egy, terjedelmes mocsárokon átvonuló keskeny töltésen vezet ke­resztül. Elhatározták tehát a sereget Szolnokról a balpartra vezetni s ott várni be az új fővezér rendeleteit. Márczius 10-én hagyták el seregeink Szolnokot. A szép és költséges híd szük­ség nélkül, sőt a jövendő munkálatok nagy hátrányára, mint mondják, egy utász-tiszt hibás rendeletéből, a sereg átvonulta után felgyújtatott. Szolnok lakosai nagy aggodalommal szem­lélték a lángok martalékává lenni hídjokat; mert nem ok

Next

/
Oldalképek
Tartalom