Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

ELSŐ FEJEZET. A közügyek s a nemzeti önvédelem alakulása Windischgrátz bevonúltakor Budapestre. A kormánynak s országgyűlésnek Pestről Debreczenbe 18i9- Janvonulása s a fővárosnak ütközet nélküli feladása, miként már a deczember 31-kén tartott utolsó parlamenti ülésből is kitűnt, korántsem valamely jól átgondolt terv szerint történt. Kossuth deczember utolsó napjaiban leginkább azért sürgette a Győrből is kivonult Grörgeyt, az ütközetnek valahol Buda vidékén elfogadására, hogy a főváros, ha csak lehetséges, megmentessék. Az örökös visszavonulás ütközet nélkül s végre a fővárosnak is feladása egyaránt váratlan és meglepő volt a seregre, kormányra, országgyűlésre és az egész országra nézve. Mennél váratlanabb volt pedig ezen esemény, annál na- A nyilvános gyobb levertséget okozott az, midőn megtörtént, a nemzetben. f^l^féiA nyilvános hangulat, mely január első napjaiban a főváros- fásakor, ból menekülők nyomában az országban elterjedt, egyátalában nem volt olynemű, hogy abból Ítélve, hosszabb tartamot lehetett volna igérni a nemzeti önvédelemnek. A képviselők nagyobb része s mások is, kik Pestről oly sietve vonultak ki, nem annyira azon elhatározott szándokkal távoztak a fővárosból, hogy a nemzet jogainak védelmére a Tisza mögött nagyobb mérvben készüljenek, mint inkább űzetve a győzedelmes Windischgrátz zsarnoki szabályainak félelmétől. Sokan Horváth M. A függetlenségi harc/, tört. II. 15