Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Ötödik fejezet. Wiudisehgrátz fő- és mellékhadainak Letörése 197 kező napig Óváron szándékozott maradni. Ellenség azonban tsw. i>ecz. még 18-kán sem mutatván magát, dél tájban a lovasság egy részét is megindította volt, midőn az előőrsöktől azon jelen- A/- óvil'i ' » n csata. tes érkezett, hogy az ellenség nagy tömegekben közeledik a város felé. Most már az lőn Görgey feladata, hogy mielőtt hátramaradt lovasságával szinte visszahúzódnék, az ellensé­get visszaverje. E végett a már megindult századok is vissza­hivattak, hogy az időközben megütközendő többi lovasság­nak tartalékul szolgáljanak. Minthogy az egymás mellett fekvő Óvár és Mosony vá­rosokat délről és nyugotról csatorna környezi; ezen pedig a hidak mind le voltak rontva azon egyet kivéve, mely a tábort a győri országúttal összeköté : e hidon át könnyű volt volna lovasságunknak a legrövidebb uton annyira előre haladni, hogy az ellenség azt Győrig utói nem érheti vala. Görgey azonban, ki a sereget úgyis lehangolva találta, attól tartván, nehogy, ha ő is harcz nélkül vonul vissza, az még inkább elkedvetlenedjék, minek aztán rosz következményei lehet­nének a később vívandó harczokra : eltökélte magát, hogy a harczot minden esetre elfogadja. Hadait tehát a még álló hidon átvezetvén, visszavonulás helyett az ellenség elébe ment. Mosony déli oldalán, a csatorna mellett találkoztak az ellenséges hadak, a mieink jobb, — a császáriak bal szár­nyokkal támaszkodva a csatornára. Az ágyúzás azonnal mind a két részről hevesen megkezdetett. Az ellenség egy osztályt a mi balszárnyunk megkerülésére küldött; de midőn huszá­raink annak elébe vágván, rohamra készültek, az ellenség hirtelen megfordult, s elébb lassan, utóbb oly gyorsan hátrált, hogy még sebeseit is hátrahagyta. Seregeink ezután az ellen­ség futása által jó kedvre derítve, indultak meg estenden Győr felé, miután a Mosonynál fölhalmozott nagy mennyiségű gabona és takarmány-készletét, nehogy az ellenség javára szolgáljon, felgyújtották. A magyar sereg ekként decz. 19-kén a győri sánczok közt állott öszpontosítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom