Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

198 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1848- pecz. Görgey a sereget Győrött több napig pihentetheté; mert Windischgrátz Sopronyt, Pozsonyt és Mosonyt megszállván, 23-ig a vidék lefegyverzésével, osztrák szellemű, új hivatalnokok kinevezésével stb. tölté idejét. Görgey azonban csak hamar meggyőződött, hogy a süker biztosabb reményével Győrött sem képes elhatározóbb csatát adni az ellenségnek. Nem tekintve azt, hogy a város alatt nagy költségekkel készült sánczok oly terjedelmesek valának; miszerint azoknak kellő védelmére legalább is két annyi erő kivántatott volna, — e sánczok, leginkább az itt összefolyó Duna, Rábcza és Rába folyamok fekvésére lévén számítva, most midőn a vizek a rögtön beállott 15—16 foknyi hidegben oly keménynyé fagytak, hogy azokon az ágyukat is minden veszély nélkül át lehete szállítani, — teljesen haszonvehetlenekké s tarthatlanokká lőnek. Görgey tehát elhatározá, hogy innen is visszavonuljon s a Drávától visszahívott Perczel Móricz hadával egyesülvén, Buda előtt vívjon az ellenséggel elhatározó ütközetet. E határozatra őt nem csak Győr tarthatlansága, hanem az is indította, hogy az ellenség Győrben, Komáromnál s egyéb helyeken is őrséget hagyni kényteleníttetvén, hadai tetemesen meggyöngülnek, míg Buda alá érkezik. A képviselő Hadainknak ezen, komolyabb ütközet nélküli visszavonumány rendé- lása Kossuthnak a képviselő házban tartott minden biztató s a letei. körülményeket magyarázó szónoklatai daczára is, nem csekély aggodalmat okozott a fővárosban. Az aggodalommal egy mértékben nőtt sokakban a kibékülés óhajtása; a békepártnak pedig a fellépésre mind eddig nem ajánlkozott alkalom nyilt, hogy csöndes izgatása által az ügyeket kibékülés felé vezesse s mind többeket átvonjon a maga pártjára. A képviselő ház többsége mindazáltal folyton ingadozás nélkül ragaszkodott Kossuth politikájához, kinek indítványára decz. 20-ki ülésében a mult napi csatákra vonatkozva, több határozatokat alkotott, részint a seregek vitézségének ösztönzése, részint a közönség megnyugtatása végett. Különösen : köszönet és előléptetés szavaztatott a magokat mások felett kitűntetett számos tisz-