Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

176 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig;, 1848. Decz. Az országgyűlés határozata után a trónváltozás felett néhány nap múlva Grörgey tábornok és Csányi kormánybiztos a feldunai tábor nevében is adtak egy nyilatkozatot a manifestumokra, kijelentvén, hogy miután a koronázott fejedelem életében, a nemzet megegyezte nélkül, királyi jogokat magának senki sem tulajdonithat, s az öröködési rend kétoldalú viszonylagos szerződésen alapszik : az országgyűlés határozatainak magát alája veti; az ország függetlenségét és alkotmányos jogait a kormány rendeleteihez képest védeni kötelességének tartandja; királyai csak azt fogja elismerni, kit az alkotmány s az országgyűlés annak ismer el s minden másnak beavatkozását jogsérelemnek tekintendi, minek egész erejéből ellentálland. Az országgyűlés e határozata s a feldunai sereg e nyilatkozata után a háború ténylegesen kitört a nemzet s a dynasztia között. Emez az „egységes, öszpontosított Ausztriát;" — amaz az „önálló, független Magyarországot" tűzte ki lobogóira jelszavául.