Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

146 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1848. Nov. mert ekkor már, a dézsihez hasonló dicstelen táborozás után Kolozsvár, Erdély fővárosa is, több nap óta az ellenség kezében volt. Kolozsvár Kolozsváron Baldacci tábornok, a kolozsvári hadkerület eleste. parancsnoka volt a vezér, kiben a képesség ugyan nem, de az erély s hazafiúi lelkesedés hiányzott. Értesülvén, hogy Urbán Szamos-Ujvárnál táboroz, november 12-kén négy század honvéd- s hat század nemzetőrségből, két század huszár- s egy század vadászból, néhány száz lándzsásból s hat ágyúból álló haddal ellene indult. Urbán seregünk jöttéről tudomást vévén, táborával a hegyekre vonúlt, minek következtében a völgybe szorult magyar had másnap, rövid csatározás és a honvédek egy részének megfutamodta után, Kolozsvárra húzódott vissza; Urbán pedig egész Bonczhidáig nyomult előre. A császáriaktól támogatott oláhság ezalatt egész Torda, Enyed s Bonczhida vidékét elborította. Kolozsvártt a magyarok részéről elég erő létezett ugyan; de jobbára gyakorlatlan s fegyvertelen nép, s mi több, még vezér is hiányzott, ki az elkedvetlenedett nemzetőrségbe lelkesedést, fegyelmet önteni képes volt volna. Vay, kir. biztos és Baldacci, oly gondatlanok vagy fejvesztettek valának, hogy nem csak a székelység állapotáról semmit sem tudtak; hanem még a Katona Miklós Dézs felé közeledő táborának létezése is ismeretlen volt előttök. A kir. biztos a helyett, hogy a tömeg közt megjelent s azt buzdította volna, elvoná magát; és midőn már a mozgalomba elegyedett, elszalasztá a legkedvezőbb perczet; a nép, mely iránta különben sem mutatott soha nagy ragaszkodást, teljesen elveszté iránta bizodalmát. Baldacci sem fejtett ki annyi erélyt, menynyinek reménye személyéhez csatlakozott s mennyit tőle a haza méltán követelhetett. Szóval, nem volt, ki a mozgalom élére állva, az erőt rendezni, lelkesíteni tudta volna. E közben Urbán Wardener tábornok dandárának előhadával november 15-kén Apahidára nyomult s a város feladását kérte. A városban ennek hírére szörnyű zavar támadt. A városi tanács, melyben több reactionarius létezett, azon