Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)

Első könyv: Az átalakúlás válságai

Harmadik fejezet. Erdély visszakapcsoltatása. 69 minden ágaiban, számuk és képességeik szerint alkalmaztas- 1S1S­sanak : valaminthogy ő felsége is megvárja viszont román alattvalóitól, hogy magyar koronája iránt hívek maradván, többi polgártársaikkal egyességben s békében élvezendik a reájok is kiterjesztett közös szabadságokat. A király e válasza minden értelmes és méltányosan gondolkodó románt, ki nem önzés, nagyravágyás, hanem nemzetének józanul felfogott érdeke által vezérelteték, tel­jesen kielégített. Lemény püspök, mintegy huszad magával az oláhok legmíveltebbjei közöl, egy szózatot intézett nem­zetéhez, buzdítván azt, csatlakozzék őszintén az unióhoz, mely épen a románokra árasztand legtöbb áldást; ragasz­kodjék bizalomteljesen a magyar minisztériumhoz, melyet a román nép iránt a legtisztább jóakarat lelkesít, százados szenvedéseinek véget vetni, őt a többi országlakosokkal egyenlő jóllétben, boldogságban részesíteni. A minisztérium e jóakaratnak valóban mindjárt a leg­meggyőzőbb bizonyítványát is adta. Az erdélyi országgyűlés ugyanis, az unió-törvény szentesítése után, még csak néhány törvényt alkotott: egyet a közös országgyűlésre küldendő kö­vetek választásának módjáról; mire nézve a választói jogot 8 ft. censushoz kötötte, s a követek számát 69-ről 73-ra iga­zította ki; — egyet az úrbériség eltörléséről, a köztehervise­lésről, a vallásokról stb. Ezen kivül pedig egy negyven tag­ból álló bizottmányt nevezett ki, mely Pesten, a minisztérium­mal egyetértőleg dolgozná ki az egyesülés részleteit, s általá­ban mind azon viszonyokat, melyeknek az unió következté­ben reformáltatni kell. E terv utóbb a minisztérium által a közös országgyűlés elejébe vala terjesztendő, hogy általa tör­vény erejére emeltessék. A minisztérium tehát a legbarátsá­gosabb érzelemnyilvánitásokkal fogadá a Bécsből megérke­zett román küldöttséget, s felszólitá annak tagjait, vennének szinte részt az erdélyi országos bizottmány tanácskozmányai­ban s dolgoznák ki részletesen, mit nemzetök érdekében szük­ségesnek tartanak. A küldöttek józanabb, mérsékeltebb része

Next

/
Oldalképek
Tartalom