Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)
Első könyv: Az átalakúlás válságai
Harmadik fejezet Erdély vísszakapcsoltatása. 49 egyesülve lenni óhajtunk. Űzzük ki e jogtalanul betolako- APrfldottakat. Ti számra nézve hatalmasok vagytok; mi hozzátok csatlakozunk, és a császár katonái nemcsak fel nem kelnek ellenünk, hanem velünk fognak küzdeni a közös czélért." Mondják azután, hogy a magyarok a császárt trónjáról megbuktatni, s magoknak egy független országot alkotni szándékoznak stb. De az értelmesebb oláhok könnyen átlátták az ármány csalékony szövevényét; a néptömeg pedig súlyosabban érzé eddigelé a szászok igáját, mintsem hogy gyanúval ne fogadta volna elnyomóinak a tényekkel annyira ellenkező' mézes beszédét. És, miként a gyűlésnek az unió iránt tanúsított rokonszenve kétségtelenné teszi, mind ezen féktelen, durva izgatás sükeretlen maradt volna, ha ahhoz két más körülmény nem csatlakozik. Az aldunai tartományokban működő' orosz propaganda, mihelyt a magyar birodalmi viszonyokról értesült, azonnal több ügynököt küldött be az oláh nép lázitására. Ezek avval kezdék hitegetni az oláhokat, hogy a szláv faj általában felkelésre készül a magyarok ellen; s ha majd az ezeken átrohan s őket leigázza, az erdélyi s magyarországi oláhok, kiknek addig a szászokkal kellend tartamok, Moldvával s Oláhországgal egyesüljenek a régi Daczia helyreállítására. Az orosz udvar, mely nekik egy nagyherczeget királyul adand, kezeskedni fog az új oláh birodalom fennállásáért. Uyféle álmokkal nemcsak az orosz propaganda küldöttei hitegették az erdélyi oláhokat, hanem az oláhországi bojárok közt is voltak, kik valamennyi oláh fajbeliek egyesítésének s egy független Daco-Romania alkotásának eszméjétől felhevülve, szintúgy mint amazok, az unió s a magyarokkal való egybeolvadás ellen kezdének izgatni. A másik körülmény, mely a szász bureaukraták, patríciusok s más reactionariusok táborozásait elősegité, abban állott, hogy az erdélyi oláhok közt is mind többen támadtak, kik a nyugtalankodó horvátok és szerbek példáját követve, a Horváth M. A függetlenségi harcz tört. 4
