Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)

Első könyv: Az átalakúlás válságai

50 Első könyv. Az átalakúlás válságai, '• April- körülményeket magán érdekeik kielégítésére, hivatal, méltóság, vagyonszerzésre óhajták kizsákmányolni, s e végett az oláh nemzetiség kérdését kezdék pengetni. Első helyen említendő ezek közt Saguna András óhitű oláh püspök, egyike azon egyházi férfiaknak, kiket a szerb hierarchiának teljesen sikerűit volt hálójába keríteni. 0 néhány évig fíajasics karlóczai szerb érsek mellett hivatalkodván, ennek tanítványa s kedvencze, az oláhokat elnyomó szerb hierarchia híve s bűntársa lőn; miért Rajasics érsek eszközlésére az erdélyi óhitű püspökséget nyerte jutalmul. Hír szerint, miként az érsek maga, úgy Saguna is, az orosz propaganda részese volt, s annak zsoldjában állott. Annyi bizonyos, hogy az érsekkel folytonos összeköttetésben lévén, tőle vette az irányt működéseiben. Ezen felül most szövetségbe lépett a szász reactio vezéreivel is, kik őt a Bécsből nyerendő kegyekkel, kitüntetésekkel biztatták. Sagunán kivül, s annak részben segédei s ügynökei, a nagyravágyó Laureani, Pap Sándor, a fanatikus, kicsapongó Barnucz, rendetlenségei miatt pár év előtt hivatalától megfosztott tanár, a korlátolt elméjű, míveletlen, de vad erélyű Mikás, ki magát elébb Mikesnek nevezte, s még néhány más, jobbára fiatal ügyész s hivatalnok volt ez időben legkitűnőbb az oláh nép izgatásában s csábításában. Ezen emberek, — nagy részben nemzetök iránt még az imént hűtlenek, nevöket, oláh származásukat is tagadók, most, látván a magyarországi szerbek s a horvátok mozgalmait s nemzetiségi igényeit, s magoknak, ha nemzetöket is sikerülne hasonlókép felizgatni, abban kitűnő szerepet, emelkedést remélvén, rögtön buzgó oláhokká lettek s nemzetök élére álltak; nem, hogy azt hosszú szenvedései után fölemeljék, szabaddá s boldogabbá tegyék — : erre csak az unió vezethetett; hanem, hogy nemzetöket önzésök, nagyravágyásuk eszközévé alacsonyítsák. Ezen férfiak mindjárt az első balázsfalvi gyűlés után elkezdtek izgatni az oláh nemzetiség függetlenségének kérdésével: oly kérdés, melynek semmi alapja sem létezett, a nem-