Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)
Első könyv: Az átalakúlás válságai
42 Első könyv. Az átalakulás válságai. APrü- lyásának, mi Erdélyben nagyobb volt, csökkenését, daczára annak, hogy e törvény a király által szentesíttetett, s végrehajtása minden utóbbi országgyűlésen sürgettetett, hatályát mégis meggátolta. Az egész tartománynak egyesülése pedig Magyarországgal, — bár azt a nemzeti s alkotmányos erősödés végett, itt is amott is minden értelmesb szabadelvű egyaránt kivánta és sürgette is az országgyűléseken, eddigelé csak jámbor óhajtás, sikeretlen törekvés maradt. A márcziusi reformmozgalmak valahára e két kérdés megoldását is lehetó'vé tették. A részek, meggyőződve lévén, hogy az 1836-ki törvény szerint Magyarországhoz tartoznak, a kétes állapotnak önként s rövidúton véget vetének : Kraszna példájára, követeiket márczius végén megválasztották s felküldték a pozsonyi országgyűlésre. Az egész tartomány egyesülése pedig Pozsonyban oly módon igtattatott törvénybe, hogy az, mihelyt a rövid idó'n egybehivandó erdélyi országgyűléstől is elfogadtatik, azonnal végrehajtassák. A részeket kormányunk, mindjárt Pestre lejötte után, forma szerint is visszakapcsolta az országhoz. Báró Wesselényi Miklósnak, ki ez ügynek már az 1830-ki és 32-ki országgyűléseken legerélyesebb előharczosa, tulaj donkép megindítója volt, azon elégtétel jutott, hogy a visszakapcsolást végrehajtó bizottmánynak ő neveztetett ki elnökéül. Az uniót illető törvény czikk az erdélyi szabadelvű párt által, mely az értelmiség többségét alkotá, és most szintúgy urává lett a viszonyoknak, mint Pozsonyban a magyar szabadelvű párt, nagy lelkesedéssel üdvözöltetett. A magyar vármegyék s a székely székek, Alsó-Fehérmegye példájára, küldöttségek által szóliták fel gróf Teleki József kormányzót, hirdetne mennél elébb országgyűlést, melyen akaratát Erdély is kijelenthetvén, az unió haladék nélkül ténynyé váljon. Több megye mindjárt követeit is megválasztá a kihirdetendő' országgyűlésre, s oly utasítást szabott elejökbe hogy ha Erdélyben e közkívánatot határozattá emelni nem lehetne, a magyar országgyűlésre menjenek.
