Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)

Első könyv: Az átalakúlás válságai

18 Első könyv. Az átalalcúlás válságai. ;- APril jogosabban ápolhatá, minthogy az utolsó századnegyed alatt jelentékeny haladást tett mind ezen érdekeiben; legutolsó országgyűlésén pedig, a nemzeti független kormány megalkotása mellett, az alkotmányos szabadság és közjóllét egyéb szükséges tényezőit s feltételeit is életbe léptette. Különben is minden összhangzani látszék, mi e szép reményeket táplálhatá. A nemzeti független kormányzatot, mint azt törvényeink megszabták, országgyűléseink folyton sürgették,— s evvel együtt az alkotmányos kifejlést, jóllétet és haladást leginkább az gátolta s nehezítette meg eddigelé, hogy országunk egy oly monarchiával állott kapcsolatban, melynek másik fele, alkotmánynyal nem birván, kényuralmilag kormányoztatott; s a rendesen künn lakó közös fejedelmet környező' német miniszterek s kormányszékek, a dynasztia hagyományos politikája szerint, többféle fontos ügyeinket, azon ürügy alatt, hogy a monarchia közös ügyei egy elv szerint igazgatandók, jogtalanúl magokhoz ragadták, s egész közigazgatásunkban megrontani ügyekeztek törvénytelen avatkozásaik által az alkotmányosság elveit. „Két elem állott — mondá egy levelében maga Metternich miniszter — egymással harczban : a magyar alkotmányos és a német kényuralmi; s emez alkotmányellenes eszméktől vagy az alkotmányosság teljes ismeretlenségétől volt elfogulva." E körülmény reánk nézve most kedvező változást szenvedett. Miként azt a magyar országgyűlés is sürgette volt, valahára az osztrák tartományok is alkotmányt, népképviseletet s felelős kormányt nyertek; minél fogva teljes joggal várható vala, hogy ezen osztrák miniszterek egészen lemondanak avatkozási igényeikről a magyar ügyekbe, s törvényes függetlenségünk a multakhoz hasonló megtámadásoknak többé nem lesz kitéve; a kényuralmielem, Ausztriában is megszűnvén irányadó lenni, alkotmányosságunkat többé nem veszélyeztetheti. El lőn, továbbá, mozdítva a bajok, halogatások és sérelmek azon forrása is, mely a király folytonos künn lakásából származott; mert távolléte idejére István főherczeg nádor, mint kir. helytartó, teljes