Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)

Első könyv: Az átalakúlás válságai

Második fejezet. A minisztérium fó'feladatai. Belhangulat. 19 hatalommal ruháztatott fel intézkedni a közügyekben a 18,s APril miniszterek ellenjegyzése mellett. Mind ehhez járult, hogy a nemzet maga, teli ép, fiatal, pezsgő erővel, teli lelkesedéssel s hő sóvárgással minden jó­ért, szépért, igazért, — teljes megelégedéssel, kitörő örömmel fogadta a nagyszerű reformokat. A százados gyakorlat foly­tában megszokván a szabadságot, avval élni is tudott. Politi­kai képzettségében, alkotmányos tapasztalatban hasonlítha­tatlanul fölülhaladta a monarchia minden más népeit; s épen e tulajdonok által víván ki az elsorolt nagy reformokat, a maga újjászületését, példájával a monarchia egyéb népei közt támadt mozgalmaknak is ő adott lökést. Nemcsak képes volt felfogni az irányt, melyet vezéreitől nyert, hanem magas aspiratioi, lelkesedése s jóakarata által azt egynémiben mégis előzte; az új kormányt pedig, mely bizalmára teljesen érdemes volt, mindenben támogatta, elősegítette. Sajnálattal kellett ugyan látni, hogy a világforradalom szelleme az országhatárai közt, vagy a vele századok óta szo­ros kapcsolatban lévő tartományokban lakó más ajkú népek­ben is vágyakat ébresztett, melyek, bujtogatások által nevel­tetvén s titkos czélokra zsákmányoltatván ki, a magyar állam érdekeivel meg nem férhető irányban kezdének nyilatkozni. De a felmerült szomorú jelenetek daczára is mindenki azt hitte, hogy miután a magyar nemzet loyalis érzelmeiben min­den más nemzetiségek iránt igazságos, méltányos kiván lenni: a reájok is testvérileg kiterjesztett közös szabadság birtoka rövid idő alatt kiegyenlítend minden viszályt, lecsillapítand minden féltékenységet; s az idegen ajkú népségek, miként az átalakúlás első perczeiben látszék, végre is megnyugsza­nak s hálásan veendik a, nélkülök ugyan, de számukra is kivívott, velők testvériesen megosztott szabadság áldásait. A nemzet tehát alig birt örömével, midőn reformtörvé­nyeit szentesítve, általok a maga újjászületését minden erő­szakos rázkódás, minden vérontás nélkül végrehajtva látta. Mindenki egy szép és boldog jövő reményhullámain ringata 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom