Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)

Első könyv: Az átalakúlás válságai

Elsö fejezet. Bevezetés. 11 A közterheket az ország és kapcsolt részeinek minden lakosai különbség nélkül és aránylagosan viselik. Az adózási kulcsot a jövő országgyűlés határozandja meg. Az íirbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok s adózások, robot és dézma örökre megszűntettetnek. A magán földesurak az állam által kármentesíttetnek. Az úri törvényhatóság is megszűnvén, a törvény-kiszolgáltatást a volt jobbágyok irányában a megyei törvényszékek és szolgabirák gyakorlandják. A papi tized, melyről a papság kárpótlás nélkül mondott le, örökre eltörültetik. Az alpapságról, a mennyiben ez által megkárosíttatik, az állam fog gondoskodni. Egy földhitel-intézet alkotása megrendeltetik. Az ősiség teljesen eltörültetvén, a kormány egy új polgári törvénykönyvet fog a jövő országgyűlés elébe terjeszteni. A megyeszerkezet, mint az alkotmány ősi védbástyája, lényegében fentartatván, a jövő országgyűlés által a népképviselet alapján újra fog szerveztetni. A megyei hatóságot addig is a közgyűlés által választandó állandó bizottmányok fogják a tiszti kar közbejöttével gyakorolni. Az előleges könyvvizsgálat eltörültetvén, a sajtó szabaddá tétetik. A sajtóvétségek felett, az alkotott törvények szerint esküdtszék itél. A tanulás és tanítás szabadsága, a közoktatás új szervezéséig is, elvileg megállapíttatik. A törvényesen bevett vallások teljes jogegyenlőséggel és viszonyossággal ruháztatnak fel. Minden törvényesen bevett vallási felekezetek egyházi és iskolai szükségleteit az állam fedezi. A személy- és birtokbiztosság fentartása s a belső béke és rend biztosítása végett nemzetőrség alkottatik. Egy új községi rendszer kidolgozása, s a közlekedési eszközök jobb karba állítása megrendeltetik; mi végett a közmunka-ministernek azonnal tiz millió forintnyi hitel nyittatik stb. ^/ /