Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)
Első könyv: Az átalakúlás válságai
10 Elac könyv. Az it ilazuks v ilsag'ií de ezen utóbbi esetben az új országgyűlésnek három hónap alatt össze kell ülnie. Az évi ülést, az utolsó évról való számadásnak s a következő' évi költségvetésnek a minisztérium által leendő előterjesztése s az irántoki határozat meghozatala előtt berekeszteni nem lehet. Az ülések nyilvánosak. Az alsó tábla tagjai népképviselet alapján választatnak. Választó mind az, ki eddig e politikai jog gyakorlatában volt; ezeken kivül pedig az országnak s kapcsolt részeknek mind azon benszületett vagy honosított, legalább 20 éves, önálló lakosai, kik a sz. kir. városokban s más rendezett tanácsú községekben 300 ft. értékű házat vagy földet, egyéb községekben egy negyed telket bírnak; kik, mint iparosok, tulajdon műhely ly el, vagy kereskedési teleppel bírnak s legalább egy segéddel dolgoznak; kik különben 100 ft. állandó jövedelmet kimutatni képesek ; továbbá, jövedelműkre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magy. akadémiai tagjai, gyógyszerészek, lelkészek s azok segédei, községi jegyzők és iskolatanítók. Választható mind az, ki választó, ha 24-dik életévét betöltötte s magyarul tud. A szorosan vett magyarországi megyék és városok küldenek 344—, a horvátországiak 18 —, a horvát határőrvidék 8 —, a szerémi végvidék 3—, a csajkások kerülete 1 —, a bánsági végvidék 3 —, Erdély 69 követet; miszerint a képviselők összes száma 446. Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd megyék s Kővár kerület Zilah várossal, az 1836-diki 21-dik t.-cz. értelmében az országba azonnal bekebleztetik. Erdély kormányzati és törvényhozási egyesülése Magyarországgal mind a két testvérhaza érdeke által igényeltetvén, ennek végrehajtása végett ott mennél elébb országgyűlés tartatik; s a minisztériumnak kötelességévé tétetik, ezen egyesülést minden törvényes módon valósítani. Erdélynek minden külön törvényei és szabadságai, melyek ezen egyesülést nem gátolják s a nemzeti szabadságnak és jogegyenlőségnek kedvezők, fentartatnak.
