Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)

Első könyv: Az átalakúlás válságai

Első fejezet. Bevezetés. 9 a törvények s alkotmány értelmében egész hatalomteljességgel, de a független magyar minisztérium által, gyakorolják a végrehajtó hatalmat; rendeleteik csak úgy érvényesek, ha a Budapesten székelő miniszterek egyike által is aláíratnak. A minisztérium mindenik tagja mindennemű hivatalos eljárásáért felelős. Az elnökminisztert, ő felsége távollétében, az ő jóváhagyásával, a nádor nevezi; a többi minisztert legfelsőbb megerősítés végett az elnök teszi javaslatba. A miniszterek egyike folyvást ő felségének személye körül lesz, s mindazon viszonyokba, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen illetik, befoly s az országotk azoban felelősség mellett képviseli. A ministeriumnak, a király személye körül lévő tagján kivül, következő osztályai lesznek : a belügyi, pénzügyi, közmunkai, ipar s kereskedelmi, közoktatási, igazságszolgáltatási és honvédelmi. A közügyek előkészítésére egy álladalmi tanács szerveztetik, mely ő felsége, vagy a nádor, vagy az elnökminiszter elnöklete alatt tartja értekezleteit. Két államtanácsos a király személye körül lévő miniszter mellé rendeltetik. Az ország minden törvényhatóságai s itélőszékei, további rendelkezésig, ezentúl is fenmaradnak. A miniszterek feleletre vonhatók minden oly tettért vagy rendeletért, mely az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fenálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot vagy a tulajdon szentségét sérti, s általuk hivatalos minőségben követtetik el, vagy adatik ki. Továbbá a kezeikre bízott pénz s más értékek elsikkasztásáért. Végre a törvények végrehajtásában elkövetett mulásztásokért. Vád alá helyeztetésüket a képviselők táblája rendeli el; a bíráskodást a felső tábla által saját tagjai közöl választandó bíróság gyakorlandja. Az elmarasztalt miniszterre nézve a kir. kegyelmezési jog csak általános közbocsánat esetében gyakorolható. Országgyűlés a jövőben évenként, Pesten, fog tartatni. A képviselők három évi ülésszakra választatnak. A királynak joga van az összejött évi ülést elhalasztani s berekeszteni; az országgyűlést feloszlatni s új képviselőválasztást rendelni;