Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)

Első könyv: Az átalakúlás válságai

6 Első könyv. Az átaUikúlás válságai. semmi eszmecsere és baladás sem létezett, s minden mély álomban dermedezett. És mivé lett Magyarország és a magyar nemzet e korszak alatt? Egy, lassú enyészetén búsongó népből élénk, vidor életű nemzetté, melynek minden viszonyaiban az ifjúság életelevensége, haladás, gyarapodás tűnik a vizsgáló szemébe. Társadalmi viszonyai minden ágazataikban megifjodnak és emelkednek, fejlődnek és nemesbűinek. A szemlátomást gyarapodó ipar és kereskedelem, miket egyesek s egyesületek buzgó ápolás alá fognak, a tetemesen javuló közlekedési eszközök, gőzhajózás, vas- és más utak, mindinkább fejlesztenek, — jobblétet áraszt a társaság minden rétegeibe. Mindenki tanúi s törekedik szaporítani az ismereteket, terjeszteni a műveltséget. Az irodalom bámulatos gyorsasággal fejlődik; s mellette lassanként a művészet is meghonosúl: a szükségesek mellett a hasznosra és szépre is menten kiterjed a gond, a hű ápolás. Budapest, hol az ország szellemi s anyagi erői hovatovább mindinkább központosúlnak, gyors emelkedésnek örvend ; népessége kevés évek folytában megkétszereztetik ; középszerű tartományi városból európai piaczczá válik, s terjedelmével szépsége és kényelmei is arányosan növekednek. S e mellett egynémely vidéki város is haladásnak kezd indúlni. A kiváltságos osztály, egy részről visszaköveteli az országnak, mióta Ausztriával a fejedelem egységére nézve kapcsolatba lépett, sokfélekép megcsorbított törvényes függetlenségét; más részről — s hála jobb belátásáért, önzetlen, emberiséges, nagylelkű törekvéseért, — maga áll a reformok élére. Hogy a hazát, nemzetet aléltságából kiemelje, önként lemond a maga százados kiváltságairól, s az elébb jogtalan népet magához emeli; maga küzd lankadatlanul, a demokratia rémképeitől ijedező kormány s kevés szövetségesei ellen a kiváltságok eltörléseért, és testvérileg osztozik meg a nép alsó osztályaival a szabaddá tett föld birtokában s az alkotmány minden áldásaiban, jogban és teherben. Ernyedetlen törekvései nyomában szabaddá lesz a munka és egyesülés, a gondolat és lelkiösmeret,