Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)
Első könyv: Az átalakúlás válságai
Első fejezet. Bevezetés. 7 a szószék és a sajtó. Minden országgyűlés újakkal szaporítja a már kivívott szabadságokat; egy-egy újabb tényezőjét szerzi vissza a megcsorbított törvényes nemzeti önállóságnak. Minden év újabb gyarapodását jelzi az anyagi s erkölcsi fejleményeknek, a menten növekedő' jóllétnek, szabadságnak és művelődésnek, míg végre az 1847/8-diki országgyűlés egy részről teljesen visszaszerzi a nemzet törvényes függetlenségét, az ország önállóságát; más részről a húsz év óta oly nemes lelkesedéssel tervezett és megvitatott reformokat is végrehajtja, befejezvén általok a nemzeti átalakulás nagyszerű munkáját. Minden eddig kivívott egyéni s községi szabadságok s az összes nemzeti függetlenség biztosítására, a régi municipalis intézmények mellé esküdtszékeket s nemzetőrséget, népképviseletet s felelős parlamenti kormányt alkot; mindenek fölébe pedig a szabad sajtót helyezi, őréül az egyéni, társadalmi és nemzeti szabadságoknak. April 11-kén, 1848-ban, tűnt fel a nagy nap, mely a hosszú, nemes küzdelmek, buzgó s állhatatos törekvések e nagyszerű eredményeire feltette a koronát. A sokfélekép összebonyolódott európai körülmények közt, — midőn a franczia forradalom a világbékét fenyegetni látszék; midőn ennek hírére Európa minden népeiben rögtön lázas izgatottság terjedt el, s az osztrák-magyar államtömb részei is forrongani kezdtek; Bécsben és Prágában a nép alkotmányért kiáltozék; Velencze és Lombardia magát az idegen uralom alól kiszabadítani törekedett, s a magyar országgyűlés rendéi is erélyesebben szorgalmazák az annyi évek óta tervezett s megvitatott reformokat —: a mindenfelől igénybe vett fejedelmi ház végre a magyar nemzet hő kivánatának teljesítését is megszűnt ellenzeni. Nehogy Magyarország is, mely eddigelé csak alkotmánya szelleméből folyó s régibb törvényein és szerződésein alapúló reformokat követelt, ha ezek még tovább megtagadtatnának, a többi háborgó tartományok példáját kövesse; sőt, hogy benne emezek ellen támaszt nyerjen : Ferdinánd császár s király, trónörökösei, Ferencz-Károly és