Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
42 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. !8*4- új iskola férfiai is csak úgy irtóztak, mint a megyerendszer barátai : ezt egészen eldobni mind addig ők sem kívánták, míg a parlamentáris kormányrendszer teljesen megalapítva nem leszen. Egyelőre tehát csak részletes reformokat javasiának a megyerendszerben, melyet, mint eddig létezett, az ország nagy hátramaradása nélkül egyátaljában megtarthatlannak véltek. A megyei szerkezet, mondák, két szempontból tekintendő : először, mint közigazgatási s bíráskodási intézet, mely az egyes törvényhatóságokra gyakorolja másodszor : a mennyiben az politikai institutió, mely a hazát mint státust érdekli, s ennek egész állására befolyást gyakorol. Es különösen ezen utóbbik szempontból vették azt bonczkésök alá. Különbséget tettek azon esetek közt, melyekben a megye felsőbb hatalmak irányában csak tagadólag lép fel, s úgy nevezett vis inertiae-jénél fogva a törvényt lehető sértések ellen biztosítja, végre nem hajtván a törvénytelen parancsokat; és azon esetek közt, hol a megye cselekvőleg működik. Röviden : megkülönböztetni kívánták a megyék hatáskörének negatív és positiv részét. Az elsőről, mi az alkotmány fő biztositékát képezi, lemondani ők sem akartak, mig azt oly nemű biztosítékokkal, milyeket más alkotmányos népek birnak, azaz : parlamentáris, felelős kormány nyal, nem pótolhatják. De a megyerendszer másik, positiv hatáskörét, mely különösen a Statutárius jogot, az adókivetési kulcs meghatározását és a közmunkák s közlekedési eszközök elrendelését foglalja magában, már most, és pedig a törvényhozásban kívánták központosítani úgy, hogy ezek iránt ne, mint eddigelé, minden megye külön, a maga kénye szerint, hanem a törvényalkotás, az egész országra nézve egyenlően intézkedjék. E tanokban alig lehetett valamit helyesen gáncsolni; és mégis, volt legyen a hiba a hirdetőkben, hogy azokat tán nem elég világosan fejtegették, vagy, mi valószinűbb, az olvasókban, hogy az európai alkotmányos kormánytheoriákkal eléggé meg nem barátkozva, a megyei rendszerben