Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Harmadik fejezet. Vidéki hangulat. Az országgyűlés vége. 493 egyenlítése tekintetéből sok aprólékos viszony ismerete i&tsmegkívántatik a kormányban, hogy jól kormányozhasson. A határőrvidéket illető kérelemre végre, megjegyezvén, hogy ugyanaz az összes nemzet kívánsága is, kijelenté, hogy bár annak végrehajtása sok nehézséggel jár s azért 24 óra alatt meg nem történhetik, hiszi mindazáltal, hogy azt ezután semmiféle fondorlat meg nem gátolhatja. A küldöttség, mely hálakifejezésekkel távozott , Kos- A küldöttség i _ magán értesuthtal utóbb magán értekezletbe is bocsátkozott. Es itt e keziete Kosbeszélgetésben árulták el a szerbek először, hogy ők a kö- sntMalzös szabadság nyereményeivel még nincsenek megelégedve; itt adták előjeleit lázadási készségöknek legelőször. Kossuth, mint már megerősített miniszter, reményét fejezte ki a küldöttség előtt: hogy miután a szerbek a közös jogokon kívül egyházi és iskolai ügyeikben önkormányzást, s ezáltal, mihez még szabad sajtó és egyesületi jog is járul, nemzeti nyelvök szabad fejlesztésére minden alkotmányilag lehetséges biztosítékot megnyertek, őszinte hűséggel fognak csatlakozni a közös hazához. A küldöttség egyes tagjai erre párbeszédbe ereszkedtek a miniszterrel a nemzetiség értelmezése felett. Némelyek közölök elismerték, hogy a nyeremények nemzetiségökre nézve is jelentékenyek és a külön kormányzatot nem tartják szükségesnek a nemzetiség továbbfejlesztésére. Voltak azonban közölök, kik ellenkezőt állítának, s a külön nemzetiség eszméjétől elválhatatlannak mondották a külön kormányt. De bár ekként eltértek is egymástól, abban mindnyájan megegyeztek, hogy a küldöttség egyik tagja sem nyilvánította megnyugvását Kossuth kijelentésében. Sőt egyik tag, Sztratimirovics György, a déli szlávok várakozásairól s igényeiről kezdett szólani, s nyilván kijelenté hogy, ha nemzetiségi igényeik, a külön kormány tekintetében, Pozsonyban nem teljesíttetnének, másutt fognak erre nézve segélyt keresni. E szavakat balúl érteni nem lehetett, mert azoknak értelme más nem lehetett mint, hogy ha a szerbek olyféle külön territóriumot, minőt