Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

Első fejezet. Üj irányok, s a pártok állása. 37 de utóbb is számos éven át munkatársa maradt a lapnak, folyton alapos czikkeivel gazdagítva annak hasábjait. A szerkesztő változása nemcsak nem csökkentette, de só't némi tekintetben emelte a lap belbecsét; mert Csengery hasonló alapos tudományossággal s politikai képzettséggel több gyakorlottságot, sokoldalú ismereteivel folyékonyabb, rövidebb, világosabb irályt vitt a szerkesztésbe, mi hírlapnál, mely könnyű értelmet igénylő vegyes közönséghez szól, lényeges tulajdonság. —• A szerkesztőkénél nem ritkábban találkozott a közönség e lapokban mind addig, míg ezektől őt a szabadelvű ellenzék másik, nagyobb töredéke nem vonta ismét magához, Eötvös József nevével, ki valamint a regényirodalomban az olvasó közönség kedvencze volt: ugy politikai czikkeibe is mindig nagy érdeket tudott önteni mély felfogása s élénk, gyakran az ékesszólásig emelkedő, sőt néha szinte költőileg áradozó magas röptű előadása által. Czikkei utóbb „Reform" czím alatt könyvül is megjelentek, mely ezen kori politikai irodalmunk legbecsesb elmeszüleményeinek egyike, s a pojitikai rendszerek feletti helyes nézeteinél fogva maradandó becscsel bir. A „Pesti Hírlap", e férfiak keze alatt, a legtöbb anyagi, társadalmi s magánjogi reformokra nézve azontúl is megtartá ugyan eddigi irányát; de a nyilvánjogiak tekintetében új tanoknak, új rendszernek lőn hirdetője. Szerkesztői, a Kossuth által oly nagy előszeretettel ölelt megyerendszer helyett, az alkotmányos központosítás rendszerét emelték lapjok főelvévé. Ok a megyerendszert az alkotmányos élet biztosítására elégtelennek, a nemzet erejének kifejtésére alkalmatlannak tartották. Mint alkotmányos monarchiának polgárai, nem helyeselhették e rendszert, mely végelemzésben cantonális feldarabolásra s annyi respublikára vezet, a hány megye van. Ok tehát a megyerendszert a nyugateurópai alkotmányosság formáival, a parlamentáris, felelős kormányrendszerrel kívánták felcserélni; mely, a nemzet