Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hetedik könyv: A nemzeti átalakulást közvetlen megelőzött időszak eseményei
Első fejezet. Tártliarczok az 1817-ki országgyűlés előtt. 173 törekvéseit. Azon korszakokban, midőn a birodalmi minisztérium, követve kényuralmi hajlamait, alkotmányunkat erősebben ostromolta, s a korlátlan birodalmi kormánylat elveit s formáit az alkotmányos életbe beoltani s ezt lassanként elfojtani czélúl tűzte volt ki: ő, a nemzet nádora, s tiszte szerint az alkotmány és törvények őre, hatályos közbenjárásával az udvarnál, hol e miatt sokáig nem is nagy kedvességben állott, tanácsával, vezérletével a nemzet részén állva, hűven törekedett elfordítani a veszélyt, megmenteni az alkotmányos jogokat. Midőn a nemzetet vallásos viszálkodások pártokra szakgatták, melyeknek szenvedélyessége a hazát elláthatatlan zavarokkal fenyegette: az ő engesztelő szelleme, bölcs és erélyes közbenjárása eszközölte leginkább a viszályok békés kiegyenlítését. O melegen érzett e hazáért, melynek hosszú élete munkás napjait szentelé; melynek örömeit s fájdalmait ifjú korától kezdve fél századon át megosztá; melynek kifejlődésén hűven, ernyedetlenűl munkálkodott. A nemzeti ipar-, tudomány-, anyagi, szellemi s erkölcsi fejlődés egyaránt ápolóra, előmozdítóra talált ő benne. A magyar nemzeti akadémia első pártfogóját s megalapítói egyikét tisztelte ő benne. A Ludovicsea s még inkább a pesti nemzeti múzeum kivált az ő buzgalmának köszönte lételét. Alig volt valamely nemzeti intézet , melyben ő pártfogásának nyomát, emlékét nem hagyta volna. Pest nagyobbodása és szépülése, egy virágzó európai várossá emelkedése, egyike volt az ő munkássága kedvencz tárgyainak. Szóval, e nevezetes korszakban, melyben a nemzeti virágzatnak magvai hintettek el, első csirái s bimbói fejlesztettek ki; melyben a sováron óhajtott nemzeti jóllét s nagyság alapjai rakattak le, ő, a nemzet élén állva, mint annak hű barátja, tanácscsal s tettel segíteni, a haladást előmozdítani mindenkor kész, buzgó és fáradhatatlan volt. De nemcsak mint első tisztviselő s kormányférfi, hanem mint ember is kiérdemelte ő mindenki tiszteletét. Eles